Budapesti, kecskeméti rendelő: +36-20-361-9530

Ájurvéda, természetgyógyász módszer többek között asztma ellen

Nyomtatás Szerző : dátum : 2013-08-09 kommentek : (1)

Az ájurvéda, a hagyományos indiai gyógyászat, mely több ezer évvel ezelőtt keletkezett és számtalan megoldást kínál olyan betegségekre, melyeket a mai orvoslás nem, vagy csak nagyon rossz hatékonysággal képes gyógyítani. Ilyenek például az asztma, az emésztőrendszeri gyulladások, allergia, krónikus légúti hurutok, izületi betegségségek. Az ájurvédikus módszerekkel történő gyógyulás azonban megköveteli az étkezés és az életmód áthangolását is.

Hagyományos orvoslás

Az egyetemes orvoslás döntő többsége ún. tradícionális, hagyományos gyógyászat. Ide tartozik a népgyógyászat, az indiai – ájurvédikus gyógyászat, a kínai hagyományos gyógyászat, a tibeti medicina, a japán és koreai medicina. Csak a világ lakosságának a 18%-át látja el az európában is ismert modern medicina, melynek a döntő része és a szándéka, hogy az eljárásait az ún evidenciákra építse. Evidenciának nevezik azokat a tényeket, melyeket meggyőző tudományos kisérletekben fedeztek fel, publikálták és a kontrollkísérletek, vagy a kritikák sem döntötték meg az állítását. Az evidenciák hasznos támpontok a gyógyításban, de nem képezhetik a kizárólagos paradigmát akkor, amikor tudjuk, hogy ezek az ún. tények rendre megdőlnek, amikor az evidenciák alapján működő egészségügy sem tud átütő változást elérni a megbetegedési statisztikákban, amikor az emberiség nagyobbik részét hasonló eredményességgel nem evidenciák alapján gyógyítják. A WHO a programjában nem is határoz meg olyan célokat, mellyel a hagyományos gyógyászati rendszereket kiiktatni, vagy mellőzni kívánná. A WHO célja a hagyományos gyógyászati rendszerek támogatása, fejlesztése. Indiában a lakosság 90%-át a hagyományos, ájurvédikus medicina szerint látják el. Ebben a rendszerben a hozzáértés különböző szintjei békésen megférnek egymás mellett, úgy mint az egyetemet (főiskolát) végzett ájurvédikus orvos (ritka esetekben akár nyugati rendszerű egyetemi végzettséggel is rendelkező orvos), az ájurvédát kvázi szakiskolai szinten megtanult szakdolgozó, az ájurvédába mester-tanítvány, vagy családi kötelék alapján beletanult ájurvédikus népi gyógyító. A hagyományos szemléletű gyógyítás összességében, arányaiban nem produkál rosszabb gyógyítási statisztikákat, sőt sok területen akár jobb eredményeket is elérhet (pl. gasztrointesztinális betegségek, asztma stb.), de nyilván vannak e rendszernek is erősségei és gyengéi, melyeket hozzáértően a mai nyugati orvoslás eszközeivel kombinálni szükséges.

A nyugati evidenciákra épülő medicina kritikája

kórház

A nyugati világ hite a tudományos evidencia, melyet jogszabályokkal, az állam teljes struktúrájával kőbe is vésett. A középkorban megégették azokat, akik a keresztény vallástól eltérő tanokat hirdettek, ma börtönbe csukják azokat, akik a kőbevésett „államvallás”-tól eltérő hit alapján gyakorolnak gyógyítást. Nem vitatom a laikus tömeg megtévesztéstől való védelmének szükségességét, de helytelenítem azt a merev evidencia dogmát, mellyel a kifejezetten a gyógyszer- és műszergyártó lobbi érvényesítheti csupán az érdekeit kizárva a rendszer kritikájának minden lehetőségét. Holott ismertek azok a tények, mely szerint az evidenciák is változnak, néhány év alatt a tudomány bázisának tekinthető téziseit képes maga a tudomány cáfolni. Az evidencia keresés egy jó technika, mellyel a világ dolgai jól leírhatók akkor, ha tudjuk, hogy egyébként merre kell haladni. Nem helyes csupán a mindenkor érvényben levő evidenciákkal meghatározni a gyógyító világnézetet, az emberi élet általános életmódi, életszemléleti és egészségi alapjait, mert ez semmi állandóságot nem ad, csupán folytonos átalakulást és a generációk életszemlélete nem lehet rabja a tudomány néhány évente átalakuló szemléletének, hiányosságainak. Az életünket sokkal tágabb keretek közé érdemes helyezni, sokkal világosabb irányokat kell neki adni, melyeket csakis a hagyományos gyógyászati rendszerek képesek nyújtani, úgy mint pl. az ájurvéda.

Ugyanakkor maga az evidenciákra épülő egészségipar eredményei sem egyértelműek. Úgy tűnik, mintha nem látná a fától az erdőt, hiszen bár kétségtelenül bizonyos fertőző megbetegedések száma csökkent, vagy szinte eltűnt, ugyanakkor más fertőzések megjelentek (HIV, egyéb szexuálisan terjedő betegségek, súlyos coli fertőzések, clostridium baktériumok stb.), és fertőzés mentes betegségek (daganatok, szív és érrendszeri betegségek, alzheimer, autizmus, allergiák, autoimmun betegségek stb.) száma nagymértékben emelkedett, amelyek nem kevesebb társadalmi problémát okoznak, mint a középkori járványok. A morbiditási, mortalitási statisztikai adatok összességében nem javulnak, a gyógyíthatlan betegek száma nem csökken. A beteg kiszolgáltatottságának egy olyan torzult formája jön létre a modern egészségügyben, mely a pénzjátszmákban küzdő biztosítók, gyógyszergyárak, műszergyártók érdekszféráinak kusza szövevényében nyújt valamiféle kiismerhetetlen szolgáltatást az evidenciákra hívatkozva, de semmit nem tesz a betegség megelőzéséért, a beteg egészségesebb életszemléletéért, a személyes gondoskodásért. Az eredményesség tényleges kontrollja elmarad, a betegség/egészség, elégedettség, életminőség, garanciák, hozzáférhetőség tekintetében.  A gyógyszerektől való függőség, feleslegesen, érdekből elvégzett műtétek, kórházi gyógyíthatatlan fertőzést okozó baktériumok és vírusok, nem fejlesztett antibiotikumkészletnek egyre inkább ellenálló kórokozók, a betegségokozó életmód drasztikus elterjedése, krónikus nem fertőző megbetegedések ugrásszerű növekedése jelzi az evidenciákra épülő orvoslás szemléleti hiányosságait, alkalmatlanságát arra, hogy embertömegeknek nyújtson életcélt, vagy legalábbis helyes irányt életük alakításában. A hagyományos gyógyító ismeretek nem vethetők tehát el, azok megismerése a mai kor emberének és szakemberének is fontos.

Az ájurvéda oktatása, gyakorlata a világban

Indiában 55 állami és 80 privát egyetemen oktatják az ájurvédát, melynek elvégzése után az illető ájurvédikus orvossá válik. Az ilyen orvos az európai rendszerben még tudományos fokozatot (master degree) kell szerezzen, hogy diplomáját az európaihoz mérten elismerjék. A rendszer ugyanis más. Az ájurvéda több ezer éve kinyilatkoztatott tudást tartalmaz, melyet az egyetemeken változatlan formában oktatnak. Ez a rendszer nincs tekintettel a tudomány napi változásaira, bár kétségtelenül pl. a gyógynövények kutatása terén figyelembe veszi a publikált eredményeket. Ugyanakkor létezik továbbra is a mester-tanítvány viszony, különösen akkor, ha már az illető elvégzett egy ájurvédikus egyetemet. A tudás családi továbbadása is élő gyakorlat ma Indiában.

Indián kívül számtalan országban hívatalos gyógyítási mód az ájurvéda, mint Délafrika, Nepál, Mauritius, Sri Lanka, Malaysia. Az USA-ban, Floridában 2 éves képzés során szerezhetnek – Master Degree-t, Németországban a CAS, CAT rendszerben, vagy más európai országokban is a Maharishi képzés, vagy privát oktatási intézmények keretében juthat bárki ájurvédikus professzionális tudáshoz. Európában egyre több orvos és klinika foglalkozik ájurvédával felismerve annak mással nem pótolható gyógyító hatását, sőt Svájcban bizonyos biztosítók finanszírozzák is az ilyen gyógyító ellátást.

Történetisége

A védikus tradíció szerint az ájurvéda egyszerre keletkezett a védák többi részével. Ez azt jelenti, hogy a szájhagyomány útján Brahmától származik, tehát a világ létezése óta mindig létezett, de írott formában 4-5 ezer éve olvasható. Történeti adatok is azt mutatják, hogy legalább ezer évvel Hippocrates előtt már a medicina komplett rendszerét nyújtotta. Hippocrates Krisztus előtt 460-370 között élt, viszont a leírt Atharvavéda történészek által becsült kora 1500-1000 időszámításunk kezdete előtt.  A korai (Rig) védikus időkből (K.e 6000-K.e.3000) kevés írásos emlék maradt fenn, sokkal többet ismerünk a késői védikus időkből (K.e 3000 – K.e 600), amikor is lejegyezték a Samavédát, Yajurvédát, Atharvavédát, Caraka, Bhelát, Sushruta samhitát. A buddhista időkben (K.e 600 – 1000) keletkeztek a Vagbhata, Asthangasamgraha és az Asthangahridaya írásai. Az ájurvéda új virágkora az 1100-1600 évek közé tehető, amikor az Asthanga ajurvéda, Rasashastra, Siddha és az Unani rendszereket jegyezték le.

Sushruta tradíció (Sebészet)

Sushruta samhita az egyik legjelentősebb írásos emlék és tradíció az ájurvédából. Eredete az első orvos, maga a Teremtő Brahma. Tudását továbbadta a Prajapatiknak, ők az Ashwini Kumaráknak, majd Indrán, Dividósán (Kasi királya, Dhanvantari inkarnációja) keresztül jutott el Sushrutáig, aki rendszerbe foglalta a teljes gyógyító ismereteket.

A Sushruta samhita fő részei a következők:

  • Sutra Sthana 48 fejezet, átfogó ismertetés
  • Nidana Sthana: 16 fejezet, Etiológia, Patológia, Diagnosztika,
  • Sharira Sthana: 10 fejezet, Anatómia, Embriológia,
  • Cikitsa Sthana 40 fejezet, Klinikum, Sebészeti módszerek
  • Kalpa Sthana: 8 fejezet, Toxikológia, ételmérgezések, kígyó- és rovarcsipések
  • Uttara Tantra: 66 fejezet, Szemészet, Fül-orr-gégészet, belgyógyászat, pszichiátria
  • Összesen: 1120 kórkép, 700 gyógynövény, 57 állati gyógyszer, 64 ásványi gyógyszer

Kaya-Chikitsa tradíció (Belgyógyászat)

A másik jelentős tradíció a Caraka samhitára épül, mely a belgyógyászati jellegű orvoslás és az ún. pancakarma ismereteit foglalja össze. A tanítványi lánc tudását szintén Brahmától eredezteti, azt követően a Prajapatik, Ashwini Kumárák, Indra közvetítésével jut Atreya-hoz és Punarvasuhoz. A Caraka samhita nem egy személy által megírt tudás, hanem sokan hozzátettek ahhoz, míg kialakult a mai ismeretanyag.

A caraka samhita fő részei a következők:

  • Sutra Sthana: 30 fejezet, 1670 vers,  A világ, a drogok és az ember felépítése, étkezés hatása a szervezetre
  • Nidhana Sthana: 8 fejezet, 103 vers, Etiológia, Patológia, Diagnózis, 8 fontos betegség
  • Vimana Sthana: 8 fejezet, 88 vers, Gyógyítási elvek, Etiológia, Epidémia
  • Sharira Sthana: 8 fejezet, 236 vers, Embriológia, Anatómia
  • Indriya Sthana: 12 fejezet, 381 vers, Prognosztika, Szimptomatológia
  • Cikitsa Sthana: 30 fejezet, 4961 vers, klinikum, prevenció
  • Kalpa Sthana: 12 fejezet, 330 vers, Farmakognózia, Vamana, Bhasti, Viricshana, légzéstechnikák
  • Siddhi Sthana: 12 fejezet, 649 vers, Kizárólag a Pancakarma módszerekről részletesen
  • 341 növényi, 177 állati és 64 ásványi gyógyszer

Asthangasamgraha (orvosi asztrológia)

Fő részei a következők

  • Sutra Sthana: 40 fejezet, Egészségtan, Higiénia, Életmód, Táplálkozás, Gyógyszertan, Pancsakarma
  • Sharira Sthana: 12 fejezet, Anatómia, Konstitúció, Embriológia, Marmapontok, Prognosztika
  • Nidana Sthana: 16 fejezet, Etiológia, Tünettan, Patológia, Diagnosztika
  • Cikitsa Sthana: 24 fejezet, Klinikum, Terápia
  • Kalpa Sthana: 8 fejezet, Gyógyszertan, gyógyszertechnológia
  • Uttara Sthana: 50 fejezet, Terápia

Későbbi feldolgozások

  • Bhela Samhita
  • Kashyap Samhita
  • Agnivesha tantra
  • Ashtanga Hrdaya Vagbhata
  • Madhav Nidana

Az európai orvoslás függetlenül az ájurvédától alakult ki?

Amikor egyetemes orvoslásról beszélünk, akkor figyelembe kell venni, hogy a különböző gyógyító rendszerek jelentősen hatottak egymára. Tudjuk például, hogy az ájurvédát lefordították görögre Krisztus előtt 300-ban, tibetire és kínaira 300-ban, perzsára 700-ban, arabra 800-ban. Tudjuk, hogy a nyugati sebészetben a saját szöveteket felhasználó „pótlóműtéteket” ma is sokszor az ájurvédikus metodika szerint végzik. Tudtak sebet varrni, ismerték a higiéniát, a fertőtlenítést és az anesztéziát, végeztek koponyatrepanációt agyi daganatokat távolítottak el. Ennek ellenére természetesen az ájurvédát ma már nem használják közvetlenül sebészeti, higiéniai, infektológiai problémák megoldására, az intenzív medicinában, traumák kezelésében, fogászatra és sok más területen, hiszen a nyugati orvoslásban sokkal tökéletesebbre fejlesztett eljárások ismertek az adott részcélok elérésére.

Mire használható ma is az ájurvéda?

Ájurvédikus kezelésAz ájurvédának ma is lenne helye a gyógyításban, elsősorban olyan állapotok hatékony terápiás megközelítésében, melyet a mai medicina nem fogalmaz meg,  vagy nem jól közelít meg. Például a kapha túltengés napi klinikai probléma: megnövekedett váladék, nyák, testsúly, asztmás állapot, krónikus hurutok esetén. Ilyen esetben a vamana (hánytatás), kapha csökkentő diéta, böjt gyógyít. További terápiás lehetőségeket jelenthet az asztma gyógyításában a jóga gyakorlása, különösen a paschimottanasana, bhujangasana, marsyasana, hridaya sambhasana, naukasana valamint a légzőgyakorlatok, pranayama, suryabhedi, ellenállással szembeni kilégzés és a félelmek elengedése speciális lelki gyakorlatok által.

Mint ismeretes az ájurvédikus orvos más megközelítés alapján kategórizálja, osztályozza a panaszos állapotot. Ezért ha a nyugati orvoslás nem tud eljutni diagnózisig, nem tudja tisztázni a kóros folyamat természetét, vagy egyszerűen legyintve azt mondja, hogy „ez pszichés (pszichoszomatikus) – keressen pszichológust”, vagy olyan betegségekről van szó, melyeknek az etiológiája nem tisztázott, vagy a nyugati orvoslás nem rendelkezik eredményes kezelési sémával,  akkor minden esetben szóbajön az ájurvédikus elv szerinti osztályozás, majd gyógyítás. Ugyancsak használható az ájurvéda a rehabilitációban, posztoperatív kezelésben. Divatos terület ma az antiaging medicina, mely valójában arra törekszik, hogy az öregedési folyamatokat a medicina eszközeivel lassítsa, bizonyos esetekben némileg visszafordítsa. Az ájurvéda több ezer évvel ezelőtt rendelkezett antiaging szakterülettel és ezt rasayanának hívták.

Az ájurvéda megközelítése más

csendélet1Az ájurvéda a védikus irodalom része, a hindu gondolkodás elemeit hordozza, vagyis nem materialista tudomány, Isten létéből indul ki. Eszerint a test és a lélek a teremtés része. A lélek nem az anyag önálló, bonyolult szerveződésének mellékterméke. A lélek, vagyis az Én, isteni energia, individum, létezése a testtől független, örök. A lélek a testet kapja vágyai kiteljesítéséhez eszközül és a test isteni energiák (a finom fizikai test, gunák, doshák) hatása és irányítása alatt működik. A test egy életen át kitart bizonyos tulajdonságaival, jellemzőivel, miközben a szellemi változások meghatározzák a következő test jellegzetességeit, némileg egészségét és betegségeit. A test-lélek-szellem egysége teljes, ha úgy tetszik holisztikus, dinamikusan egymáshoz hangoltak a változásaik. Ha a finomfizikai test (szellem) változik, akkor az változtatja a testet is, máskét fogalmazva nem lehet, vagy csak átmeneti testi gyógyítást elérni akkor, ha az illető szellemi folyamatait figyelmen kívül hagyjuk, vagy nem próbáljuk a lelki fejlődését előmozdítani.

Az ájurvéda szerint a működések alapja nem az anatómia, az élettan és a kórtan, az inkább következménye más energetikai változásoknak, hanem az isteni energiák áramlása, elakadása, viselkedése a testben. Az isteni energiák változnak előbb, mert a lélek testi vágyakat hajszol (érzékkielégítés), ez változtatja a finomfizikai testet, és ettől torzul az élettani működés kórtanivá, a prakriti vikritivé. Igazából a folyamat értelmezés ezen a szinten már hasonló a mai orvoslás és az ájurvéda esetén, hiszen mit mond a nyugati orvoslás? Receptorokhoz rossz anyagok kötődnek, szabadgyökök pusztítanak, prosztaglandin anyagcsere felborul. Míg az ájurvéda szerint dosha, ama halmozódik, mely eltömeszeli a csatornákat, lassítja a működést, gyengíti az életenergiát és az ellenállást. Ezek az anyagok akadályai a gyógyulásnak, de míg a mai orvoslás ezen anyagok eltávolítására, javítására koncentrál csupán, addig az ájurvéda emellett keresi a lelki és szellemi okokat is és a hosszú távú eredményeket csak ezek egyidejű változásától reméli.

Az ájurvéda a mítikus gyógyítási rendszerekhez tartoztik

Az ájurvéda szerint létezik egy Isten által teremtett harmonikus állapot, életrend, életmód, szabályrendszer (szent mitosz) – ennek követése a tökéletesség, vagyis az egészség. Ez feltételez egy tökéletes lelki állapotot, egyensúlyt is, mely még Istennel kapcsolatos, az általa elvárt tulajdonságokat, irányultságokat hordozza. Ha ettől eltér, akkor az illető megbetegszik, mert minden eltérés következményeket von maga után. A gyógyítás feladata felderíteni az eredeti állapotot, az eltérést és helyreigazítani a hibás beállítódást, életmódot. Az ájurvéda nem csak a gyógyításról szól, hanem az élet különböző fontos dolgairól, a „létkérdései”-ről is úgy, mint: életcél (dharma (erkölcs), artha (vagyon), kama (élvezet), moksha (felszabadulás), újjászületés, lemondás, lélek (Atma), érzékkielégítés-érzékszabályzás stb.

Ájurvéda előírásai az eredeti egészség megtartása érdekében

A dinacharya (napi rutin) (étrend/diéta, mozgás, higiénia, ürítés, éhség, szomjúság, alvás – ezek minősége, rendszeressége stb.). A nem kívánatos pszichés késztetések megfelelő kezelése, fékentartása: kapzsiság, félelem, harag, hiúság, féltékenység, rosszindulat, túlzott ragaszkodás stb. Ugyancsak a mentális egészség biztosítása a Sadvrutta (etikus élet) által. A ritucharya (szezonális rutin) nagyobb időszakok rutinja, mely az évszakok, időszakok változásához (mozgásprogram, tisztítókúrák, étkezési szokások változása) igazodik. A Vyadhi-kshamatva – ellenállóképesség (mai szóhasználattal immunitás) fokozása „svasthasya svasthya rakshanam” („health promotion” – ahogyan a modern népegészségtan tanítja – a betegségek időben történő gyógyítása „aturasya vyadhi parimokshah”.

„Az élet tudományának nevezik azt, hogy az ember különbséget tudjon tenni jó és rossz élet, boldog és boldogtalan élet, értékes és értéktelen élet között, ez adja az emberi élet nagyságát” (Charaka Samhita, Sutra Sthana, 1,41)

Az ájurvéda szerint egészséges marad, aki

Egészséges, erőszakmentesen előállított, jóság minőségébe eső ételeket fogyaszt, főként az ő doshajának megfelelően, aki egész életmódjával a jóság minőségében van (egyszerű, vallásos életet él, mentes a nagy izgalmaktól, hektikusságtól, kapcsolatait a szeretet hatja át). Egészséges marad, aki rendszeresen tisztítja, ápolja fogait, nyelvét, testét, ruháit, haját, körmeit, szakállát, lábait, testnyílásait. Aki törekszik a lelki önmegvalósításra, az élet céljának megértésére, kontrollálja érzékeit, szabályozza pszichés (elméje) késztetéseit, beszédét, aki képes megbocsátani, aki felelősen gondolkodik magáról és családjáért.  Fontos előírás és megfelel a mai egészségtudásunknak, hogy egészséges marad, aki rendszeresen testi gyakorlatokat végez, aki nem nyomja el a test szükségleteit (kiürítések, tüsszentés, könnyezés, ásítás, csuklás, éhség, szomjúság, mély légzés szükségét. Az is fontos feltétel, hogy  mértékletes legyen a testi örömökben, rendszeres a munkában, az alvásban. Például a fatigue, kimerültség, sorvadás, asztma, köhögés, láz, hányás származhat a testi mozgásban, munkában való mértéktelenségből, rendszertelenségből. Az is fontos, hogy a kedvezőtlen eltéréseket, betegségeket időben kiegyensúlyozza, gyógyítsa.

Gunák (kötőerők)

Ahogyan már korábban is említettem, léteznek gunák, lelki beállítottságok, kötőerők, melyek meghatározzák az életmódot, táplálkozást, abból adódóan pedig az egészség lehetőségeit.

  • Tamas (lustaság, tunyaság, tompaság, tudatlanság) – szemléltetik a krokodil tulajdonságaival
  • Rajas (aktivitás, szenvedély, harag) – szemléltetik a tigris tulajdonságaival
  • Sattva (tisztaság, azonosság, hitelesség, tudás) – szemléltetik a hattyú, vagy békés tehén tulajdonságaival.

Ezek a kötőerők többnyire egy élet során adottak. Mégis kevés szerencsések számára változtathatók, de erről a már vaisnavizmus, a jóga és más kapcsolódó tudásterületek írnak részletesebben. Olyan szabályrendszer követését kell tudatosan felvállalja az illető, mely automatikusan – de hosszú évek alatt –  a jóság minőségébe emeli őt, lelki beállítódását is és ezáltal nem csak a lelki megtisztulás folyamataira lesz képes, hanem az egészséghez való képességeit is javítja.

Bhagavad-gita 17.8-10.

  • „ A jóság minőségében élők olyan ételeket kedvelnek, amelyek meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Az ilyen ételek lédúsak, zsírosak, táplálóak és örömmel töltik el a szívet.
  • A túlságosan keserű, túl savanyú, sós, erős, csípős, száraz és égető ételt a szenvedély kötőerejében élők kedvelik. Az ilyen ételek boldogtalanságot, szenvedést és betegséget okoznak.
  • A sötétség kötőerejében lévők az olyan ételeket szeretik, amit a fogyasztás előtt több mint három órával főztek, ami ízetlen, romlott és rothadó, valamint maradékokból és tisztátalan alapanyagokból készült.”

Az ájurvéda cselekvési programja

Mit tesz az ájurvédikus orvos, mikor egy beteg emberrel találkozik. Ezt az ájurvéda pontosan leírja. Bhuyo darshana – rendszeres megfigyelést, vizsgálatot végez. Olyan mértékegységeket (anvaya) használ az állapot leírására, amely vyatireka-tól, tehát ellentmondásoktól mentes. Tudatosan használja az intuíciót munkája során. Részletes anamnézist vesz fel (prashna), majd vizsgál és ehhez minden érzékszervét használnia kell: látás, tapintás, hallás, szaglás, ízlelést. Például a túlsúly, soványság, vitalitás, erő, arcszín, stb megítéléséhez a látást, a hideg, vagy meleg, símaság vagy durvaság, keménység, vagy puhaság, láz, vagy ödema megítéléséhez a tapintást. Az ájurvéda szerint a váyu (szél) „a vért fortyogóvá teszi, hallható különbségeket létrehozva” – erről a Vrana Srava nevű Sushruta fejezet ír részletesen, így használhata a hallását. „A fekélyek szagot árasztanak” – szaglással vizsgálható, a diabetesben (Prameha & madhumeha) pedig előfordult, hogy a szekrétum (vizelet) ízét is vizsgálták. Természetesen ma már nem a vizelet kóstolgatása a megfelelő vizeletvizsgáló módszer, de mint lehetőség adott az elkülönítésre.

Minden betegség hat állomása

Az ájurvéda szerint minden krónikus betegség egy olyan folyamat során alakul ki, melynek stádiumai jól megkülönböztethetők egymástól (az orvos meg tudja ítélni, hogy épp melyik stádiumban tart a betegség), de többnyire az emésztőrendszerből indul ki és többnyire teljesen hasonló séma szerint zajlik az egész folyamat. A rossz emésztés, a helytelen táplálkozás, a csökkent emésztőenergia, az emésztőrendszerben halmozódó salakanyagok (ama) indítják be a kóros folyamatokat, ami a káros doshák halmozódásához vezet. Később a felhalmozódott rossz doshák (salakanyagok) szétszóródnak a szervezetben, majd még további stádiumban bizonyos szervekben lerakódnak és ott arra a szervre jellemző betegséget indítanak el, ami krónikussá válik, majd szövődmények lépnek fel. Mégis az egész folyamat az emésztőrendszerből indult el. A külső szemlélő és a felületesen szemlélődő páciens számára elsősorban csak az ötödik és hatodik stádium az, ami észlelhető. Az ájurvédikus orvos a kórfolyamat felismerésében sokkal mélyebbre hatol és nem csak a jéghegy csúcsát képes látni.

  1. Sanchaya – a dosha felhalmozódása
  2. Prakopa – a dosha megromlása
  3. Prasara – a dosha szétszóródása
  4. sthana-sanshraya – a dosha lokalizálódása
  5. vyakti – a betegség megjelenése
  6. bheda – a betegség krónikussá válása, szövődmények

A páciens állapotának, erönlétének megítéléséhez vizsgálandó

Az ájurvédikus orvos hasonlóan mint a mai orvosok kikérdezik, megvizsgálják a beteget, megítélik az állapotát, reagálókészségét, pszichológiai kondícióját, emésztőrendszerének állapotát, súlyát, életkorát, edzettségét. A legfontosabb kiinduló pont azonban, hogy milyen volt az állapota a születéskor és milyenné vált életmódja, élete során, mitől.

Az ájurvédikus  orvos vizsgálja tehát a következőket

  • Prakriti (születéskori testi állapot)
  • Vikruti (megbetegedés nyomán kialakult állapot)
  • Sara (szövetek állapota)
  • Sanhana (tömörség, súly)
  • Pramana (ajak)
  • Satmya – (adaptációs képesség)
  • Satva – (pszichológiai kondíció)
  • Ahara shakti – (az étel felvevő képessége és emésztőképesség)
  • Vyayama shakti – (munka és testi gyakorlatok képessége)
  • Vaya – (életkor)

A következő kategóriák szerint értékeli az orvos a fenti tulajdonságokat: pravara – jó, madhya – közepes, avara – gyenge.

5 elem tan, 3 dósa tan

Az ájurvéda, csakúgy mint a hindu-vaisnava világkép az anyagi világ felépítésében 5 elemet ismer. Föld, tűz, víz, levegő, éter. Ezek az elemek tulajdonságaik révén meghatározzák az anyagi természet, a test és a betegségek jellemzőit és működését és alapját képezik minden történésnek. Az orvos kell értékelje az elemek és a betegség-, a betegséget okozó-valamint a beteg személy tulajdonságainak összefüggéseit. Az 5 elemből alakulnak ki a dosák, számszerint három, amelyek az élettani és a kóros folyamatokat mozgató erők. Jelen vannak a természetben és az élőlények testében és a nagy természet dósái valamint a test ép és kóros dósái folyamatosan egymásra hatásban működnek. .

Az orvos a gyógymód megválasztásakor figyelembe veszi a betegséget okozó elemek illetve dósa hiányát vagy túltengését és a gyógyító tényező ezzel ellentétes hatását. Legegyszerűbb megérteni az ételek dosáját, azok gyógyhatását. Ezért a betegséget okozó dósák túl- vagy alulműködése legegyszerűbben az adott dósát kevésbé, vagy nagyobb mértékben tartalmazó ételekkel kompenzálható. De hasonló dósákat kiegyensúlyozó hatások érhetők el az életritmus átalakításával, a munka változtatásával, ájurvédikus gyógyszerekkel, jógával, légzőgyakorlatokkal, lelki gyakorlatokkal.

Őselem           Érzéktárgy    Érzékelés       Cselekvés
Ákása (éter) hang hallás (fül) beszéd (száj)
Váju (levegő) forma tapintás (kéz) munkavégzés (kéz)
Agni (tűz) szín látás (szem) járás (láb)
Dzsala (víz) íz ízlelés (nyelv) nemzés (nemisz.)
Prithivi (föld) illat szaglás (orr) ürítés (végbél)
  • Akasa(éter)  könnyű, puha, átjárható, síma
  • Vaju (levegő) könnyű, mozgékony, hideg, száraz, durva
  • Tejas (tűz)       könnyű, átjárható, száraz, tiszta, forró, csípős
  • Dzsala (víz)    hideg, puha, mozgékony, folyékony, olajos, váladékos
  • Prithivi (föld) nehéz, kemény, durva, egyedüli, tömör

3 dósa

  • Váta    délután, hajnal ősz
  • Pitta    dél, éjfél, tavasz, nyár,
  • Kapha             reggel, este, tél

 

  • Váta    öregkor           test alsó fele,kiválasztás.
  • Pitta    felnőttkor        test köz., emésztés
  • Kapha  gyerekkor        test felső, légzés

 

  • Vata                           Pitta                           Kapha
  • Könnyű                      könnyű                       nehéz
  • Hideg                         meleg                          hideg
  • Száraz                         olajos                          olajos
  • Gyors                         gyors                           lassú
  • Durva                         csúszós                       csúszós
  • Mozgó                        mozgó                         szilárd
  • Finom                        finom                          sűrű
  • Szétterjedő              folyékony                 folyékony
  • Kemény                    lágy                             lágy
  • Tiszta                         tiszta                           zavaros
  • Nyers                          savas                           kövér
  • Csípős                        savanyú                      édes

Vata embertípus

  • Sovány
  • Fizikailag aktív, de hamar kifárad
  • Beszédes, fejlett intellektus
  • Nehezen dönt
  • Figyelme gyorsan elterelődhet

Pitta embertípus

  • Jól fejlett izomzat
  • Érzékenyek a melegre
  • Vezető típus
  • Hajlamosak a haragra
  • Rendőrök, katonák
  • Fejlett intellektus

Kapha embertípus

  • Vaskosabb alkat
  • Érzelmi emberek
  • Elégedettek, nem szeretik a változásokat
  • Intézményeket, létesítményeket létrehoznak, vagyongyűjtők

Vata étrend

  • Javít: meleg, nehéz, olajos, édes, savanyú, sós
  • Ront: hideg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar

Pitta étrend

  • Javít: .hideg, nehéz, száraz, édes, keserű, fanyar
  • Ront: meleg, könnyű, olajos, sós, savanyú, csípős

Kapha étrend

  • Javít: meleg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar
  • Ront: hideg, nehéz, olajos, édes, savanyú, sós

Dósák zavarai

A születéskor a három dósa megfelelő aránya – hasonlóan a genetikai adottságokhoz –  meghatározza az egészséghez való lehetőségünk elég pontos karakterét. Amennyiben az ember élete során ennek az adottságnak megfelelően éli életét, akkor egészségben marad, ha eltér attól, akkor megbetegszik. Többnyire a domináló dósa hajlamos az eltérésre. Megkülönböztetjük a dósa túlműködéséből és alulműködéséből adódó zavarokat. Egy-egy dósa eltérése magával hozza a többi ellentétes irányú változását is.

  • Vata zavara: a vata túltengésben szenvedő ember nyugtalan, ideges. Félelem, székrekedés, hasmenés, száraz repedezett bőr, idegrendszeri betegségek, remegés, görcsök, rohamok, rángás, bénulás, izomgörcsök, puffadás, fejfájás, mozgászavarok jellemezhetik.
  • Mi miatt alakul ki? Kevés alvás, kapkodva evés, 3 műszak, nem olajzott bőr, kábítószer.

 

  • Pitta dósa zavarakor a személy dühös, türelmetlen lesz. Bőrkiütések, túlzott gyomorsav, epehólyagbetegségek, vastagbélgyulladás, gyulladások, hőemelkedés, vérbetegségek, hőguta stb. léphet fel.
  • Mi miatt alakul ki? Alkohol,túlzott fűszerezés, túl sok hús, meleg.

 

  • Kapha dósa zavarakor lustaság, kedélytelenség, kapzsiság, fukarság, homlok és arcüreggyulladás, ödéma, asztma, köszvény, hurutok, szénanátha, fájdalmas izületek, magas koleszterin, daganatok keletkezhetnek.
  • Mi miatt alakul ki? Túl sok alvás, túl sok zsíros étel, aktivitás kerülése, érzelmek elnyomása, sok édesség.

Mit lehet tenni a javításért?

  • Vata: meleg öltözet, melegítő ételek, vajas, olajos ételek, édes, savanyú, sós ételek jók. Rendszeres élet, elegendő alvás.
  • Pitta: kerülni a felesleges hőt, kerülni a túlzott fűszerezést, alkoholt, édes, keserű, fanyar dominancia jó, friss gyümölcsök, zöldségek
  • Kapha: sok testmozgás, zsíros, fehérjedús ételek, kenyér, édesség kerülése, böjtöljön, lassan egyen és ne sokat, csípős, keserű, fanyar ízek jók. Friss zöldségek, fűszerek. Keresni a kihívásokat

Az orvos továbbá meg kell ítélje

A dósák állapotának helyes felmérése fontos tényező, de nem kizárólagos a betegség megítélésében. Az orvos a kikérdezés és vizsgálat során még a következő tényezőkkel is kell foglalkozzon az ájurvéda szerint:

  • Prakopana nidana – a kiváltó faktor
  • Utthanam – a folyamat kezdete
  • Adhisthana – lokalizációja
  • Vriddhi – a progresszió foka
  • Kshaya – az enyhülés
  • Udreka – a következmény

Mikor kell gyógyítani az ájurvéda szerint?

Bár az ájurvéda egy komoly kórtannal, gyógyszertannal, klinikummal rendelkező orvosi tudomány, mégis szemlélete megelőző. Ha mód van rá akkor gyógyít, amikor még nincs is betegség. Hogy mely tényezők javítása érdekében gyógyít az ájurvéda, ha nincs is még betegség, azt a következő felsorolás tartalmazza.

  • Rug-upashamanam – a fájdalom, vagy betegség csökkentése céljából
  • svara-varna yoga – a hang és az arcszín javítása érdekében
  • sharira upachaya – a testsúly növelése érdekében
  • bala vriddhi –  az erő és a vitalitás növelése érdekében
  • abhyavaharya abhilasha – az étvágy javítása érdekében
  • ruchini ahara kala – az étel élvezetének javítása érdekében
  • samyak jaraman – az étel jobb emésztése érdekében
  • nidra labha yathakalam – megfelelő időben való alvás érdekében
  • vaikarikanam svapnanam adashanam – rémísztő álmok szüntetése érdekében
  • sukhena pratibadhanam – vidám ébredés érdekében
  • vata-mutra purisha retasam Mukti – a flatus, széklet, vizelet és a mag normál ürülése érdekében
  • savakaraihi mano buddhi indriyanam avyagatti – az elme, az értelem, vagy bármely érzékszerv bármilyen gyengülése esetén

Mit használ gyógyításként az ájurvéda?

A dósák kiegyensúlyozásán, a megelőző szemléletű intézkedéseken túl a tényleges betegségeket is kezeli az ájurvéda méghozzá aushadha – drogokkal, anna (ahara) – diétával,  (táplálkozás), vihara – napirend változtatásával, gyakorlatok előírásával valamint masszázzsal, vizes kezelésekkel. A chikitsa (gyógyítás) alkalmazza továbbá a mantrát, a niyamát (tisztítás), a manit (amulettek), a mangala homát (odaadás), az upavasát (böjt), a prayaschittát (salaktalanítás), bhaiasayját (gyógynövények)

A gyógymódokat különböző kúrák és gyógymódkombinációk útján használják a betegség vagy a betegség oka ellen, a betegség okához vagy magához a betegséghez hasonlóként.  Láthatjuk, hogy tehát a homeopátiát nem Hahnemann találta fel, hanem a princípium több ezer évvel ezelőtt az ájurvédában is megtalálható: „hasonlót a hasonlóval” gyógyítani. A kúra szerű gyógyító kombinációk például a következők lehetnek.

  • Shodana (pancha karma): vamana, virechana, basti, shrovirechana, rakta mokshana.
  • Shamana: kshut (böjt) vagy langhana (diéta), trit nigraha (folyadék megszorítás), vyamana (gyakorlatok), atapsevan (napozás), maruta sevan (légzőgyakorlat)
  • Upakramas: brimhana (testsúlynövelő módszerek) (ellenkezője a langhana), snehana (olajok és zsíros anyagok alkalmazása italokba, ételekbe, beöntésekbe, masszázsokhoz) (ellenkezője a rukshana a zsír csökkentése), stambhana (testnedvek áramlásának csökkentése) (ellentéte a svedana izzasztás száraz és nedves forróság, pakolás, vagy folyadékok által)
  • Srota-Suddhikara Chikitsa: az áramló folyadékok normalizálása
  • Rasayana chikitsa: „anti-aging” medicina
  • Vahikarna: szexuális aktus élvezetének növelése és egészséges utód elérése

Gyógyszerek optimális adagolása

Az indiai ájurvédikus kórházakban a gyógyszereket többnyire ott helyben a kórházban állítják elő gyógynövényekből. A gyógyszerek gyakori beviteli formája a főzet, vagy a száraz gyógynövény őrleménye, pora, melyet kevernek és adagolnak. A gyógyszereket a következő időpontokban adagolják az összetételtől függően.

  • abhukta – éhgyomorra
  • pragbhukta – étkezés előtt
  • adhobhukta – étkezés után
  • antarabhukta – étkezések között
  • madhyebhukta – étkezés közben
  • sabhukta – az étellel elkeverve
  • sa mugda – az étkezés kezdetén és a végén elosztva
  • muhurmuhu – ismételve
  • grasa – az étel minden falatával együtt
  • grasanter – a falatok között

A gyógyító folyamat eredményeként visszaállhat egy egészséges állapot, mely alapot teremt az élőlény magasabb rendű életéhez. Az ájurvéda ugyanis a védák része és valójában azt a célt szolgálja, amit a védák legfőbb írásai meghatároznak: az élet értelme az önmegvalósítás, Istennel (Krsnával) való kapcsolatunk megértése és az élet eszerinti alakítása. Az egészség egy nagyon fontos eszköz ezen az úton, hiszen a hiánya akadályozza a nemesebb célok elérését. Az ájurvédikus gyógyítás maga is egy lelki folyamat, aki ennek segítségével gyógyul, az közben megtanul néhány dolgot az élet prioritásairól, hogy az érzékszabályzás az emberi élet alapja, hogy mit jelent a jóság minősége, hogy a lélek irányultsága mennyire meghatározza a test harmóniáját is.

A következőkben ájurvéda szerzőktől vettem néhány számomra fontos idézetet, mely kifejezi az ájurvédikus gyógyítás filozófiáját.

  • „Az egészség az erény, a gazdagság, az élvezet és a felszabadulás legfőbb alapja. A betegségek az egészségnek, az élet szépségének és magának az életnek a megrontói. Ezen akadályok legyőzése az emberi élet előrehaladásának a feltétele.”
  • „Az élet tudománya az összes földi tudományok közül a legdicsőbb,  mert az embert megtanítja a jóság elérésére a szó szoros értelmében”
  • „Az életről a test, az érzékek, az elme és a lélek egységeként beszélnek. A test a lélek és a szellem együtt mindig az élethez szükséges három láb.”
  • „ A test és elme, mindkettő lehet a betegségnek és a well-being-nek is a lakhelye. A well-being-hez harmonikus és egybecsengő cselekvések kellenek. A betegségekhez pszichés vagy testi hibás, hiányzó, vagy túlzott cselekvések kellenek”
  • „Az élet tudományának tárgya megteremteni a harmóniát a test elemei között”
  • „ A test bajait gyógyszerekkel lehet orvosolni, az elme problémáit lelki tudással, filozófiával, álhatatossággal, emlékezéssel és koncentrációval”

Az ájurvédát ma használják

Az ájurvéda reneszánszát éljük a világban. A közösségi médiáknak, ismeretterjesztő könyveknek, orvos szakemberek ezirányú továbbképzésének és az indiai kormány tudatos marketingpolitikájának köszönhetően az ájurvéda terjed a nyugati szemléletű világban is. Sorra nyílnak wellness hotelek ájurvédikus szolgáltatásokkal, ájurvédikus klinikák, de egyre nagyobb a jógázók, hindu-vaisnava tradíciókat követők, az indiai kultúra iránt érdeklődők, az Indiába látogató turisták száma is. Az orvosok képzésében bizonyosan még sok a lehetőség, de léteznek már nagyon színvonalas európai iskolák is.

Sajnos az EU akadályozza az ájurvéda terjedését azáltal, hogy olyan direktívát adott ki, mely szerint az ájurvédikus orvoslás szerves részét képező, Európában újonnan bevezetendő gyógyszerek engedélyeztetését kvázi ellehetetlenítette. Ez ellen az indiai kormány jelentősebb befolyása, lobbitevékenysége lenne képes felvenni a harcot, hiszen a felbecsülhetetlen indiai gyógynövénykincs európai hozzáférési lehetősége mindannyiunk számára fontos.

Az ájurvéda megismerését mindenki számára ajánlom, mert az nem csupán a testet gyógyítja, hanem ráirányítja a figyelmet a lelki élet szükségességére is.

 

Cikk nyomtatása

Dr. Tamasi József

szerző

az összes cikk megtekintése
Kommentek
Ájurvéda Siófokon | dr. Tamasi József – Belgyógyászat, természetes gyógymódok, életmód 5 óra ago
2015-04-03

[…] webdoki-MTI – Dr.Hanyecz Vince Lásd a témával kapcsolatos további írásaimat! Ismeri már az egészségi állapotát az ájurvéda alapján? Ájurvédikus tanácsadás […]

Válasz

Vélemény, hozzászólás?

13 + tizenhét =