A lépéseket 14 éves koromban tanultam meg az osztálytársaimtól és az óraközi szünetekben

sőt, óra alatt is sokat sakkoztunk. A gimnázium könyvtárosa, Gyarmati István, a iskolánk gondnoka, Kenyeres Karcsi bácsi is a játék elkötelezett híve volt. Átlagosan

napi két-három órát is játszottam abban az időben. Sakkszeretetem azóta is töretlen, de komoly versenyzői pályafutásra sohasem vágytam.

Miért érdemes sakkozni?

A sakkbarátok híresek a vállalkozószellemükről és a kreativitásukról. Az újítás iránti fogékonyságuk szintén jelentős. A sakk strukturálttá teszia gondolkozást, és ez aztán kihat az élet egész területére. Számomra is fontos volt, hogy mindegyik gyermekem korán megismerje a lépéseket. A királyos játék a sportbeli, tudományos és művészeti alapképességeket is fejleszti, illetve visszahatásként a sportbeli és tudományos fejlődés, művészetek gyakorlása is növeli a tábla melletti játékerőt.

Gyakoroltál valamilyen művészetet?

Fiatalon hegedültem és doboltam, és általános iskolás korom óta festegetek. Rohanó világunkban ez nagyon megnyugtat.

Kedvenc sport? Napi rendszeres testmozgás?

Engem is megfogott a labda, elsősorban a kosárlabda varázsa. De a napi mozgás a futás. Hosszú távokat futok, mostanában versenyszerűen is, csapatban a fiaimmal, egyénileg félmaratont. Nekem ez szakág, meditáció, ötletelés, kapcsolat a természettel.

Nemcsak a sakkozók, hanem a jó orvos is kutatja az ismeretlent..

Egyetemista éveimben ez nem vált mindig előnyömre. Különösen a dietetikával (táplálkozástudomány) és gyógynövényekkel foglalkoztam előszeretettel, és ebben végeztem tudományos diákkort munkát is. De, amikor belevágtam a jógába, és érdekelni kezdett a keleti filozófia, megvolt az a veszély, hogy nem lesz orvosi diplomám, mert elvették az útlevelemet, és a dékán elbeszélgetett velem. Megpróbált más útra téríteni.

Az egyetem utáni évek?

Másfél évig természetgyógyászatot tanultam Németországban kerestem az örök igazságokat Kínában, Indiában, Dél-Koreában és Thaiföldön.

Tanultad a hivatalos orvostudományt, és beleástad magad a természetgyógyászatba. Mire jutottál?

Bár az evidenciákon alapuló orvoslás fontos, csak ezzel a szemlélettel nem lehet a világ és a betegek bajait megoldani. A természetes gyógymódok életmódra, életfilozófiára, a jövő betegségeinek gyógyítására vonatkozó elvei nélkülözhetetlenek a mai ember számára, és az orvostudomány sem fogja tudni őket megkerülni, ha a látszatmegoldásoknál többre törekszik. A természet az emberért dolgozik, és a keleti filozófia szerint minden egy nagy egységet alkot. hollisztika jegyében a betegségek célt szolgálnak, és csak a csekélyke tudásunk akadályoz minket, hogy megértsük a betegség üzenetét. A természetgyógyásznak meg kell próbálnia megismertetni a beteggel a bajának ezen oldalát is.

A sakkozóitat elsősorban az érdekli, hogy milyen életmódot folytassanak a tisztább, gyorsabb gondolkozás érdekében. Milyen szabályokat kövessünk?

Van néhány alapszabály, amiben nincs nagy meglepetés. A rendszeres mozgás elősegíti kiváló agyi tevékenységet és a kreativitást. A túlsúly és a szervezetben halmozódó salakanyag rontja a koncentráltságot és a biokémiai folyamatainkat. A kevés folyadékbevitel, az indokolatlan nehéz ételek (állati termékek, zsiradékok, fehérjék) ugyancsak rontják a szellem és az agy működését. A vegetárius étkezés, a tradicionális egészségtudomány (mint amilyen az ájurvéda) is segíti a szellemi frissességet és a „jövőbelátást”. Tudomásom szerint a volt indiai sakkvilágbajnok, Anand is vegetárius.

Tanácsaiddal, diagnózisaiddal támogattad a fiatal Lékó Pétert is. Érezhető volt, hogy egyszer vb-döntőt játszik?

Azt éreztem, hogy te, az akkori mestere hiszel benne, hogy a fiú még nagyon sokra viszi. Te voltál az én szenzorom, nekem nincs ilyen jóstehetségem.

Örülnél, ha valamelyik gyermeked vagy jövendő unokád versenyezne?

Minden gyerekem sakkozik, versenyeken viszont nem indulnak mostanában. A profi sakk nagyon sok idő. Én a helyes arányt nem a versenygyőzelemben, hanem a kapcsolatápolásban a társasági programokban, az életben alkalmazott sakkelvekben és sakkozói műveltségben látom. így marad elég idejük a testmozgásra, olvasásra, párkapcsolatra. A sakk mindenkit boldoggá tehet, ha megtalálja a saját arányait, a megfelelő prioritásait.

Interjút készítette: Máthé Gáspár (Az interjú a 2010-es évek elején készült.)

Forrás: Magyar Sakkvilág

The post A sakk mindenkit boldoggá tehet. Beszélgetés dr. Tamasl Józseffel appeared first on dr. Tamasi József.

The post Mi alapján válasszuk ki az alkalmas vezetőt? appeared first on dr. Tamasi József.

The post Ha nem tudod ki vagy, honnan tudod, mitől leszel boldog? appeared first on dr. Tamasi József.