„2 éves gyermekem bőrgyulladására (ún. atópiás ekcémájára) Ön azt javasolta, hogy ne adjak neki két hónapig állati terméket és glutént, valamint egy speciális probiotikum-kombinációt írt elő. A gyermek több hónapja tartósan semmilyen kezelésre nem reagáló gyulladása 4 nap után csodás módon megszűnt. Ennek rettentően örülünk, de kétségek is felmerültek bennünk. Ez azt jelenti, hogy a gyermekünk egész életében nem ehet majd állati terméket? Nem károsodik a fejlődésében, ha kevesebb fehérjét kap?”

Kedves Hölgyem!

A mai tudományos orvoslás nem ismeri az atópiás ekcéma, vagy neurodermatitisz okát, csak találgat. Volt idő, amikor idegrendszeri összefüggéseket kerestek (innen az elnevezés is hibásan: neurodermatitisz), de felvetik a genetikai hajlam teóriáját és az immunológiai összefüggéseket is. Kutatások folynak az esetleges külső provokációs tényezőkkel kapcsolatban, mint a gyerekhez érő textíliák, az izzadtságának összetétele, a baktériumok jelenléte a bőr felszínén, az anya mosási szokásai, lehetséges további allergének stb., de ezek hatására egyelőre semmilyen döntő bizonyíték nincs. Pedig fontos lenne a tisztánlátás, hiszen a betegség egyre gyakoribb, felmérések szerint 4-6-szor több eset fordul elő ma, mint 50-60 évvel ezelőtt, és jelenleg már az 1-5 éves gyerekek 5-20%-át érinti. Elmondható, hogy a táplálkozás, az intolerancia és a bél baktériumflórája, a mikrobiom még mindig nincs benne az orvosi gondolkodás középpontjában.

Szerintem a probléma megoldásában abból kell kiindulni, hogy mindenkinek más az emésztőrendszere, más és más élelmiszereket tud zavartalanul megemészteni, és egyéni a baktériumflórája, illetve annak érzékenysége is. A bélben levő baktériumok ugyanis olyan anyagokat bocsátanak ki magukból, vagy épp az elpusztulásukkor olyan anyagokat hagynak hátra, majd olyan anyagok keverednek a nyálkahártyánkra és azon át a keringésünkbe, amelyre jól vagy rosszul reagálunk. A rossz reagálás többnyire gyulladást jelent, előbb a bélben, majd a távoli szervekben, közte a bőrön. Igaz ez a kisgyerekekre is, talán még jobban, mint a felnőttekre.

A gyermek bélhez kapcsolódó immunrendszere ugyanis egészen a pubertáskorig intenzíven változik, és csak a 14 éves kor környékén kezdi megközelíteni a felnőttkori jellemzőket. Ezért szokták mondani, hogy az efféle gyerekkori bőrgyulladások, ha addig nem, akkor majd 14 éves kor környékén spontán megszűnnek. Sajnos ez nem igaz minden esetben. Van, akit egész életében elkísérnek ezek a tünetek, másoknál a baj átalakul másfajta immunfolyamattá: cukorbetegséggé, szénanáthává, pajzsmirigyzavarrá, bélgyulladássá (Crohn vagy colitis), esetleg ízületi gyulladássá.

Általánosan igaz, hogy semmilyen gyulladást nem szabad eltűrni a szervezetben, s ha kialakul – megkeresve a valódi okot – minél hamarabb meg kell szüntetni. Minél tovább fennáll ugyanis a gyulladás, annál nagyobb az esélye, hogy hosszú távon máshol, más formában egészségügyi zavarokat okoz és eszkalálódik a betegség.

Amin változtatni kellene…

Az első, amin változtatnunk kell: az étkezés. Miért ne lehetne a kisfiúnak növényi alapú a táplálkozása? A táplálkozástudomány mai előírásai szerint a gyereknek állati fehérjére van szüksége, különben elmarad a fejlődésben. Kérdés csupán az, hogy mi az a fejlődési ütem, amelyhez képest vizsgálódunk. Vajon az egyre gyorsabban és nagyobbra növő fiatalember-e az etalon, vagy a száz évvel ezelőtti emberek testméretei, amelyek jóval kisebbek voltak. Valójában a növények nagy része is elegendő mértékben tartalmazza a fejlődő szervezet számára szükséges fehérjét, és azt is tudjuk, hogy a nyugati világban egyre több a vegán módon étkező család, akiknek a gyerekei nem csak vitaminokban és energiában nem szenvednek hiányt, hanem fehérjében sem. Esetükben legfeljebb a kalciumot érdemes pótolni.

Jómagam számtalan páciensemet követhettem végig, akik vegán és gluténmentes étrend mellett hordták ki babáikat, és nevelték őket kisgyermekként anélkül, hogy bármilyen probléma adódott volna a fejlődésükben. A gyulladások a gyermek bőrén, vagy azok gyógyszerekkel történő elnyomása sokkal több veszélyt rejt magában, mint annak a valószínűsége, hogy a hosszú távú növényi alapú táplálkozás fejlődési zavarokhoz vezet. Mindenesetre növényi alapú étrendet gyermeknek csak akkor javaslok, ha a várható haszon több, mint a kockázat.

Dr.Tamasi József

Vegán 14 napos ingyenes program itt érhető el: www.veganelet.hu

belgyógyász, a természetes gyógymódok szakértője

+36-20-361-9530

.

.

Forrás: Természetgyógyász Magazin – orvos válaszol rovatunk

The post Árt-e a gyermeknek, ha nem fogyaszt állati terméket? appeared first on dr. Tamasi József.

Hasonló jelenséget észlelhetünk akkor, amikor egy újonnan összekerülő pár (bár külön-külön mindkét fél teljesen egészséges) kellemetlen tünetekkel reagál a másik flórájára: gyulladások a nemi szerveken és a bőr más területein, folyás, hasmenés. Ezek a tünetek is tartósan megmaradhatnak, ha az immunrendszer nem ismeri fel a probléma leküzdésének módját.

Tudjuk azt is a történelemből, hogy az amerikai őslakosok az európaiakkal való találkozáskor szinte kihaltak, mert az európai telepesek olyan flórával fertőzték meg az ottani lakosságot, amelyre azok nem tudtak megfelelően reagálni.

A baktériumflórának tehát van földrajzi, országokhoz, földrészekhez köthető, valamint egyénekhez köthető jellegzetessége.

Mindez csupán azt mutatja, hogy az egyén mikrobiótája (teljes baktériumflórája) is óriási, nem is beszélve arról, hogy a világ különböző földrajzi helyein élők vagy a teljesen különböző étkezést folytatók mikrobiótája mennyire nagy változatosságot mutat. Ezt a sokszínűséget az egyén immunrendszere nem képes zökkenőmentesen követni, de azt sem, ha túlzottan leegyszerűsödik a baktériumflóra, vagyis a hibás életmód, táplálkozás nyomán az immunrendszernek és az anyagcserének nincsenek meg azok az impulzusai és eszközei, amellyel az emberi szervezet egészségét képes lenne fenntartani.

A flóra és a krónikus betegségek

Ma már tudjuk, hogy a flóra a legkülönbözőbb betegségeket képes meghatározni: befolyásolja a szív- és érrendszert, a gyulladásos betegségeket, az autoimmun-betegségeket, a daganatot, de akár a depressziót, vegetatív tüneteket is.

A bélben élő több mint 100 trillió baktérium kb. 1800 fajt képvisel. Ezeket a baktériumokat országonkénti és kontinensenkénti elemzések során 3 enterotípusba tudták sorolni: Bacteroides, Prevotella és Ruminococcus. Mivel a Ruminococcus átalakulhat Bacteroidessé, végső soron két ellentétes baktériumcsoport marad a végső csoportosításban: Bacteroides és Prevotella.

Nagyon komplex elemzésnek vetették alá a kétféle csoportot hordozó népességet, és azt találták, hogy sem a nemtől, sem a bőrszíntől, sem az országtól nem függ igazán, hogy melyik csoport van többségben. Ami igazán befolyásolja a flóra jellegzetességeit, az a táplálkozás. Végső soron a Bacteroidest a húsevők és állati termékeket fogyasztók hordozzák, míg a Prevotella baktériumok elsősorban a natív afrikaiak, vagyis a főként növényi koszton élő emberek jellemzője.

Azt is vizsgálták, hogy melyik csoportban milyen a vastagbélrák aránya. Azt találták, hogy a Bacteroides-túlsúlyt hordozó egyének daganat-előfordulása hatvanötszörös a Prevotella-túlsúlyt hordozókéhoz képest. A kétféle embercsoport közötti egyetlen különbség a táplálkozás volt: a Bacteroides-túlsúlyt hordozók a nyugati és európai típusú táplálkozáson éltek, míg a Prevotella-túlsúly kifejezetten a növényi táplálkozású natív népeknél fordult elő.

A baktériumflóránkat nap mint nap alakítjuk

Mi és talán még a 25 évvel később végzett fiam is egyetemi tanulmányaink során úgy tanultuk, hogy a vastagbél funkciója, hogy visszaszívja a vizet a béltartalomból, koncentrálja a felesleges (salak-) anyagokat és kiürítse azokat. Ma viszont már tudjuk, hogy a vastagbél egyúttal olyan komplex mikrobiológiai szerv, olyan ökoszisztéma is, mely nem csupán a vastagbél nyálkahártyájának síkosításáért, hanem az immunműködéseink épségéért és a legalább olyan fontos anyagcsere-működéseinkért is felelős. Pontosabban a vastagbél 100-szor akkora anyagcsere-tevékenységet végez, mint maga a máj anyagcsere-működéseinek összessége. MAC (Microbiological accessible carbohydrats) az angol rövidítése azoknak az anyagoknak, melyek a jófajta anyagcseretermékeket képző baktériumok szénhidrát-természetű „üzemanyagait” jelentik, melyek valójában nem mások, mint a növényi rostok. A széklet, mely ideális esetben jól formált, rendszeres és szinte WC-papír használatának szüksége nélkül távozik, szinte semmi másból nem áll, mint a növényi rostmaradványokból és az azon turbógyorsasággal szaporodott baktériumokból. A széklet valójában 45% rostból és egyéb eltávolítandó anyagokból és az arra rátelepült 55% baktériumtömegből áll. Ezek a baktériumok akkor képesek keletkezni, ha elegendő mennyiségben rendelkezésükre áll az „üzemanyag”, vagyis az egyébként minden másra haszontalan növényi rost.

Aki nem fogyaszt elég növényi rostot (vagyis aki nem növényi alapú étrenden él, nem vegán), az nem rendelkezik elegendő jófajta bélbaktériummal sem, vagyis nem csupán a megfelelő anyagcseretermékeket veszíti el, hanem magukat a baktériumokat is, hiszen nem is keletkeznek kellő mennyiségben a bélben. Ezen összefüggésekről pl. a Stanford Egyetem Mikrobiológiai és Immunológiai Intézetének kutatói (Sonnenburg és munkatársai) írnak 2014-ben a Cell Metab. nevű orvosi szaklap hasábjain. A növényi étrend mellett képes a szervezet a bél baktériumai segítségével kellő védelmet kiépíteni a nyugati országokban gyakori civilizációs betegségek, gyulladások és daganatok ellen.

A bélflóra a második agyunk?

Az európai és ezzel együtt a Magyarországon megszokott étrend legfőbb jellemzője, hogy magas szénhidrát-, magas zsír- és magas fehérjetartalmú. Ez az étrend még a vékonybélben felszívódik teljes mértékben, és a vastagbélbe, ahol az itt leírt folyamatok zajlanak, már semmi nem juthat el. Ez a nyugati típusú étrend tehát teljesen ellentétes azzal, amiről az utóbbi években megjelent orvosi közlemények írnak. A megfelelő összetétel az, ha a növények hordozzák szinte a teljes szénhidrát-, zsír- és fehérjeszükségletet, mert csak ez a táplálék-összetétel képes szállítani a bél baktériumainak szaporodásához szükséges nagy mennyiségű növényi rostokat is. Tévesnek tűnik tehát az a máig hangoztatott dietétikai dogma, mely szerint a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz hozzátartozik az állatifehérje-források folyamatos fogyasztása is, nem is beszélve a manipulált gabonatermékek jelentős arányú étrendben tartásáról vagy a nagy mennyiségű zsiradékbevitelről.

Jól ismert tény, hogy a világűrből visszatért asztronauták a Lactobacillus plantarum baktériumaik száz százalékát elveszítik, mivel semmilyen friss gyümölcsöt és zöldséget nem esznek. Ennek alapján nevezik egyes személyek étrendjét asztronauta étrendnek. Kimutatták, hogy az átlagos carnivorous étrenden élő amerikaiaknak csupán 25%-ában van egyáltalán jelen a fenti baktérium, de az ún. vegetáriusoknak is csak a kétharmadában. Viszont ha mindennap csicseriborsót, valamint más zöldségeket kezdenek el fogyasztani, akkor már néhány nap után megjelennek a baktériumok. Tapasztalatom szerint ekkor sem mindenkinél, szükséges lehet a széklet baktériumanalízisének vizsgálati eredményéhez igazított, jól megválasztott probiotikumok támogató használata. Csak a lactobacillusok növekvő mennyisége képes visszaszorítani a nagyon patogén clostridium és más rothasztó baktériumfajokat a vastagbélben. Mint tudjuk, ezeket a baktériumokat ma már sokszor az ismert valamennyi antibiotikummal sem tudja elpusztítani a mai orvoslás, hiszen a kórokozók ellenállóvá váltak ezen hatóanyagokra. Tüneteket pedig bővel okoznak előbb gyulladások, majd daganatok irányában.

A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) jelentősége

A rövid szénláncú zsírsavak a növényi táplálékokból előállított, jófajta bélbaktériumok által lebontással előállított anyagcseretermékek az emberi bélcsatornában, és azokat székletből lehet mérni és azonosítani. Ilyen vizsgálatokat magam is gyakran végeztetek, akkor is, ha a hazai laboratóriumok erre nem felkészültek. Ezek a molekulák az ecetsav (acetát), proprionsav (proprionát) és vajsav (butirát). Létrejöttük után gyorsan felszívódnak és metabolizálódnak, mivel energiát szolgáltatnak a szervezetben. A butirát például nagyon fontos szerepet játszik a kolonociták (vagyis a vastagbél nyálkahártyájának sejtjei) energia-háztartásában. A bélnyálkahártyában és körülötte zajló anyagcsere-folyamatok mennyisége és aktivitása kb. 1000-szer nagyobb, mint az egész emberi szervezet anyagcsere-aktivitása, ami azt jelenti, hogy folyamatosan hatalmas mennyiségben keletkeznek az ember és sejtjei számára is hasznos anyagok, de ugyancsak sejtméregnek tekinthető anyagcseretermékek (mint krezol és szkatol, vagy a másodlagos epersavak). A bélflóra egyébként hasznavehetetlen táplálékalkotókból a szervezet számára fontos tápanyagokat és vitaminokat készít, ezek közé tartoznak a rövid szénláncú zsírsavak is, melyeket a gabonafélék rostanyagai közé tartozó pektinből, inulinból, xylanból és zöldségek sejtjeinek sejtfalából készítenek. Növényi táplálkozás mellett felnőtt embernél kiegyensúlyozott bélflóra mellett konstans módon termelődnek ezek a rövid szénláncú zsírsavak, és a székletben is kimutathatók. Normális arányuk: 60% acetát, 20-25% proprionát, 15-20% butirát, vagyis 3:1:1.

 Változtathatók az anyagok, amelyeket a baktériumok termelnek

Korábban is tudták, hogy a hosszú távú húsevő (omnivoures, vagy predán, vagy carnivourus) étrendek teljesen más – vagyis kedvezőtlenebb – flórához vezetnek, mint a növényi (herbivorous) étrend. A Nature-ben 2014-ben Lawrence A. és munkatársai tollából azonban olyan közlemény jelent meg, amelyben bizonyították, hogy a növényi (teljes gabonák, zöldségek, hüvelyesek) és az állati termékeket tartalmazó étrendek (hús, tejtermék, tojás) változtatásával nagyon rapid módon 1-4 nap alatt változik a baktériumflóra Bacteroidesről Prevotellára, illetve fordítva. A helyzet tehát az, hogy az emberi baktérium génállomány képes arra, hogy az étkezés változtatásával akár egyetlen nap alatt megváltoztassa a domináns baktériumokat és ezzel együtt azokat a fontos szabályzó anyagok termelését, melyek elnyomják vagy támogatják a gyulladást és a daganat képződését. Nem kell tehát egy életen keresztül várakozni a diéta változtatásának jó hatására, elég néhány nap, hogy az egészséget támogató vagy hátráltató flóra aktivizálódjék. A baktériumok néhány napon belül termelik azokat az anyagokat, melyek megvédenek minket a konzumtársadalom tipikus betegségeitől (cukorbetegség, magas vérnyomás, autoimmun-betegségek, daganat), vagy a bél gyulladásaitól és daganataitól. Pl. a rövid szénláncú zsírsavak termelése (acetát, butirát, proprionát) védelmet nyújt (ahogyan azt a 2014-ben a Petra Luis és munkatársai a Nature Reviews Microbiology-ban közzétették) a növényi étrend mellett, míg az állati termékek fogyasztásakor szaporodó flóra bakteriális enzimaktivitása révén keletkező másodlagos epesavak egyértelműen előmozdítják a kolonociták génállományának sérülését vagy a májrák keletkezését.

Ugyancsak az állati termékek fogyasztásakor szaporodó baktériumok enzimaktivitása felelős a záptojásnál is ismert hidrogén-szulfid (HS-) keletkezéséért, amely a nagyon jellegzetes büdös szaga mellett a DNS-sérüléseket és ezzel együtt a bél jól ismert krónikus gyulladásos betegségeinek (mint pl. colitis ulcerosa) kialakulását mozdítja elő. A hidrogén-szulfidot olyan patogén baktériumok, mint a Bilophila wadsworthia hozzák létre. Ezek a baktériumok is az állati termékek fogyasztásának kezdete után néhány napon belül képesek ezeket a súlyos betegségeket okozó anyagokat termelni. Ugyanebbe a csoportba tartoznak az ammóniát termelő baktériumok, míg a másik jófajta csoportba tartoznak a jól ismert lactobacillusok és bifidobaktériumok. Lehetetlen valamennyi baktérium jó vagy rossz oldalon állását számon tartani, hiszen az 1800-féle baktérium töredékét ismerjük egyelőre pontosan. Ezen túl valamennyi baktériumnak számtalan alfaja létezik, amely összességében így eléri a 40 ezer alfajt. Ezek között egy azonos fajon belül is vannak, amelyek támogatják az egészséget és vannak, amelyek szinte kiirthatatlanok és súlyos betegségeket okoznak.

(Pl. a coli baktériumoknak több mint száz alfaja ismert, amelyek között vannak szükséges és vannak antibiotikumokra is rezisztens súlyos bajokat okozók.)

Mit tehetünk a jó egészségért a baktériumaink alakításával?

Nap mint nap látom a flóra betegségokozó vagy gyógyító hatását. Egy beteg ember, ha nem fertőző betegsége van, ritkán gondol arra, hogy baktériumok okozzák a betegségét. Pedig a szív- és érrendszeri, az ízületi, a pajzsmirigy-, a bőr- vagy más szervek betegségei is lehetnek egyenes következményei a bélflórának. Ezért nem ördögtől való, ha rögtön megvizsgáljuk az illető bélflóráját, és nem csupán annak következményeit, vagyis magukat a betegségeket. Úgy gondolom, hogy a táplálkozás, a bél baktériumflórája, az ember gondolkodása és életmódja lesz a jövő egészségfilozófiájának középpontjában.

Forrás: Természetgyógász magazinban megjelent cikkem alapján.

The post Táplálkozással hamar megváltoztatható a bélflóra appeared first on dr. Tamasi József.

Út a testi, lelki és szellemi feltöltődéshez Dr. Tamasival

Kedves vegánság iránt Érdeklődők!

Csatlakozzon hozzám és a társaimhoz, töltsön velünk 4 napot, élmény – és életmódtáborainkban. Találja meg az önmagához vezető utat, az egészségtudatos életmódhoz. Az életmódtáborok mindig élményt, vidám tanulást és hatékony életmódváltást jelentenek.

20-30 évvel ezelőtt nagyon sok Életmódtábort tartottam. A mai napig újra és újra felbukkannak az akkori résztvevők, akik akkortájt életmódot váltottak és azóta is vegetáriusok, vagy jobban figyelnek az életmódjukra. Azóta viszont az élet másfelé sodort és nem tartottam egyetlen tábort sem.

Most sokak kérésére és mert a növényi alapú (VEGÁN) táplálkozást elkezdőknek is szeretnék támogatást nyújtani újra tartok életmódtáborokat, méghozzá a nyár folyamán 4 különbözőt. 

Az irányelv viszont mindegyikben: „ Légy velem vegán!”  

Életmódtáborjaink 2018 nyarán:

1. Balatonfüred Camping: 2018. június 28. – július 1. -»  Pancsolós, nyaralós Életmódtábor komfortos mobilházas és sátoros elhelyezéssel

2. Somogyvámos:  2018. július 19.- július. 22 -» Sátoros életmódtábor – Hiteles indiai forgataggal – Krisna völgyi búcsú

3. Visegrád Patakpart Hotel: 2018. július 26. –  július 29. – Komfortos Életmódtábor erdei patakparton, a Visegrád környéki erdőségben.

4. Agostyán – Tarján: 2018. augusztus 17. – augusztus 20. – »  Öko hangulatban, az erdőségben

Mi is az az Életmódtábor?

A növényi alapú táplálkozást, a rendszeres mozgás és a belső lelki gyakorlatokat jelentő életmód reform megvalósítása a legtöbb krónikus betegség gyógyításának és megelőzésének az alapja, úgyhogy sok páciensemnek fel is írom ezt a változást „receptre”. Az életmódváltás ugyanakkor csak akkor lehet sikeres, ha segítséget kapunk abban jártas szakembertől és hasonló célokkal rendelkező társaktól, barátoktól. Ezért hozzuk létre ezen életmódtáborokat, mert itt egyszerre lesz jelen a témában tapasztalt vezető, a hasonló célokért elkötelezett közösség, a mindennapokból való kiszakadás lehetősége és a szépséges természeti környezet, a folyamat során átélt élmény, a gyakorlás megfigyelésének és kipróbálásának lehetősége. Ezért a résztvevők érdeklődésének, tudásának, igényének megfelelő mélységben fogunk haladni, miközben elég időt hagyunk arra is, hogy a program pihenést, igazi szabadság élményt nyújtson.

Miért érdemes erre a 4 napra velünk tartania?

• A táborok 4 naposak lesznek, árban, a szállások komfortfokozatában, valamint a kifelé vagy épp a befelé fordulást segítő környezet adta lehetőségekben is nagyon különböznek, így megtalálhatja Önmaga számára a legmegfelelőbbet.
• Mert tapasztalt  szakember, belgyógyász és természetgyógyász  orvos vezetésével tölthet el 4 napot a természetben, miközben bepillantást nyerhet számos egészségmegőrző módszer rejtelmeibe.
• Az életmód tábor ideje alatt megismerheti az általam használt „life style medicine” vagyis életmóddal történő orvoslásra vonatkozó kezelési elveket/gondolkodást, technikát és ezek gyakorlati alkalmazási területeit (mint például növényi alapú táplálkozás, böjtök, diéták, mozgás,meditációk).
• Mindennap lehetősége lesz rövid egyéni konzultációkra, hogy gyakorlatokat a legpontosabban elsajátítsa és gyakorolhassa az adott területen személyre szabva.
• A mozgás programok mellett betekintést nyerhet a növényi alapú gyógyító táplálkozás rejtelmeibe előadás vagy csoportos beszélgetések, bemutatók, oktatsok során.
• Részt vehet egy autentikus módszer, a legősibb táplálkozási mód, valamint a helyes életmód gyakorlatának megvalósításában
• Tervünk tehát: pihenés, élmények és tudás szerzés egyszerre, nyugati tudás és keleti hangulat, alap ismertek és speciális érdekességek az életreform útján, másként gondolkodás megszilárdítása mégis a mindennapok rutinjának megtartása – ezt szeretnék nyújtania résztvevőknek.

Válasszon a 4 tábor közül, olyat amelyik Önhöz a legközelebb áll és tartson velünk!

Előadások, melyekből a résztvevők a táborok elején választhatnak témákat:

• Vegán táplálkozás egészséges vagy sem?
• Milyen betegségek szűnnek meg a növény táplálkozással?
• Növények gyógyhatásai.
• Ájurvéda és az étkezés,
• Vegán/paleo összehasonlítása,
• Kell-e gyereknek húst, tejterméket és tojást ennie?
• Kinek jó a böjtkúra?
• Táplálékintolerancia,
• Korai betegségélőjelző tünetek
• Hasi panaszok és megoldásuk

Bemutatkozás

A táborokat hárman vezetjük:

Dr.Tamasi József Belgyógyász, Társadalom Orvostan Szakorvosa, a Megelőző Orvoslás és Természetes Gyógymódok Szakértője

Dr.Tamasi-Mohai Katinka Életmódtanácsadó, Természetes Gyógymódok Szakértője

Berger János Ajurvéda Oktató, Jógamester

Várjuk szeretettel!

Jelentkezés

The post Légy velem vegán! – Életmódtáborok Tamasi doktorral appeared first on dr. Tamasi József.

1 kg csicsóka

25 dkg Shiitake gomba

1 csípős zöld paprika

1 zellerszár (20 cm)

1 darab friss gyömbér

4 gerezd fokhagyma

néhány szál koriander levél

1 ek olivaolaj

Fűszerek:

1 evőkanál szójaszósz

1 tk garam masala

egy teáskanál fokhagymapor

só

Elkészítés

A csicsókát sós, fokhagymaporos vízben megfőzzük, leturmixoljuk. Serpenyőben a karikára vágott zöldpaprikát megdinszteljük, majd hozzáadjuk a feldarabolt zellerszárat és a sheetake gombát, szójaszószt, majd kicsit később a friss gyömbért és a felszeletelt fokhagymát. 10 percig fedő alatt pároljuk, majd a leturmixolt levesbe öntjük. Összeforraljuk, beleszórjuk a garammasalát. Koriander levéllel díszítve tálaljuk.

The post Shiitake-csicsóka leves appeared first on dr. Tamasi József.

The post Currys-kókuszos finomfőzelék burgonyafasírttal appeared first on dr. Tamasi József.

Hozzávalók:

• 1 lilahagyma
• 2 cm friss gyömbér
• 700 g cékla
• 3 ek olivalolaj
• 600 ml zöldségleves lé
• egy limett szelet meghámozva
• 4 ek kókuszkrém
• tengerisó, frissen őrült bors
• 1 tk frissen finomra reszelt torma

A hagymát és a gyömbért finoman meghámozzuk.A céklát megmossuk, meghámozzuk és kis kockákra vágjuk.

Egy fazékban az olajat felhevítjük. Hagymakockákat és a feldarabolt gyömbért folyamatos keverés mellett beledobjuk. A cékladarabokat is hozzáadjuk és megpirítjuk. Felöntjük a zöldségleveslével, kicsit megborsozzuk és megsózzuk. Kb. 15 percig főzzük, amíg a zöldség meg nem puhul. Mixerrel pürésítjük és kókuszkrémmel és a tormával megbolondítjuk.

A retekzölddel és Sango-tormával dekoráljuk.

The post Céklaleves appeared first on dr. Tamasi József.

[box type=”bio”] 2 evőkanál repceolaj, 1 kis vöröshagyma apróra vágva, 3 szelet gyömbér apróra vágva, 2 gerezd fokhagyma apróra vágva, 1 kis friss chili apróra vágva, 150 g édes krumpli nagy kockákra vágva, 250 g tök nagy kockákra vágva, 100 g borsó, 1 liter zöldséglevesalap, 100 ml kókusztej, 50 ml kókuszkrém, ½ kk kurkuma, ½ kk közepesen csípős curry, 1 tk tengeri só, 1 evőkanál nem sózott földimogyoró[/box]

Elkészítés: a repceolajat egy fazékban enyhén melegítjük. Az apróra vágott hagymát, gyömbért,  fokhagymát és csilit benne felforrósítjuk. Az édesburgonyát, tököt, curryt és kurkumát megpirítjuk, majd a zöldséglevet, kókusztejet és kókuszkrémet hozzáadjuk és kb. 5 percig főzzük. A borsót is belekeverjük és újra 5 percig főzzük.  Végül a mogyorót hozzáadjuk és sózzuk. Tálalásnál korianderzölddel dekoráljuk.

The post Őszi vegán leves appeared first on dr. Tamasi József.

Tamasi Diéta videó

A tapasztalataim szerint az emberek többsége vagy emésztőrendszeri panaszoktól, bélflóra zavaroktól, székletrendellenességektől, ételallergiáktól, vagy az emésztőrendszerből kiinduló, de máshol megjelenő betegségektől (mint migrén, hurutosság, fáradékonyság, ízületi fájdalmak, érrendszeri betegségek) szenved. Az egyéb, már súlyosabb betegségek, mint érelmeszesedés, daganat, allergia, hormonzavarok, autoimmun betegségek ugyancsak rendelkeznek egy emésztőrendszeri eredetű faktorral, aminek rendbetétele a terápia fontos részét képezi. Ezért a betegek többségét diétával kezelni kell. Természetes, hogy minden betegséghez speciális, arra a betegségre jellemző diéta összeállítása szükséges. Mégis ésszerű a kérdés, hogy van-e egy közös nevező, van-e egy olyan diéta, amely a legtöbb betegség kezelésére alkalmas, amely valamennyi gyakori kiváltó okot orvosolja anélkül – vagy még azelőtt -, hogy drága, fáradtságos vizsgálatokat kéne egyenként végigelemezni. Véleményem az, hogy van ilyen diéta, de ez egyetlen szakmai forrásban, vagy az ismeretterjesztő irodalomban sem lelhető fel. Ezért megpróbálom összefoglalni a legfontosabb elveket, melyeket ha egy beteg betart, akkor nemcsak gyógyítani tudja a betegségét, hanem a betegségek megelőzéséért is a legtöbbet teheti. A Tamasi diéta kiegészítésre szorul gyermek- és ifjúkorban 20 éves korig, terhesség esetén, és minden olyan esetben, amikor a betegség, az élelmiszerérzékenység természete pontosan ismert, a diagnosztika a diéta korrekciójához további információkat tárt fel.

Az általam leírt diéta bár első pillanatra meglepő lehet, mégis megfelelő életminőség alakítható ki általa. A diéta élhető életet jelent, ezt bizonyítja sok betegem, akik eszerint élnek, és gyógyulásuk révén látják annak értelmét. Amennyiben az állapot javul, lehetséges, hogy a diéta egyes pontjai lazíthatók, és az engedményekkel az életminőség tovább javítható.

A legfontosabb általános szabályok a következők

1. Ne együnk húst, tejterméket és tojást.
   Ezek az állati eredetű élelmiszerek túlzott mennyiségben tartalmaznak a szervezet számára nem hasznosuló, irritáló és antigén szerepet játszó fehérjéket, amelyek emiatt többnyire az emésztőrendszerben maradnak félig emésztve, ott a rothasztó baktériumok megerősödését, a szervezet elsalakosodását okozzák. A tejfehérjékre nagyon gyakori az élelmiszerallergia, ezért ezek az emésztőrendszeri nyálkahártya gyulladását is kiváltják. A gyakori és nem felfedezett laktózérzékenység is panaszokat okoz, ugyanakkor nem szabad csupán a laktóz kizárásával megnyugodni, hiszen ilyenkor többnyire fehérje-, és nem csupán cukor érzékenység is van. Az állati termékek sok felesleges telített zsiradékot tartalmaznak, melyek gátolják a szervezetben a prosztaglandin-képződést. Az emésztőrendszernek rostokra van szüksége a megfelelő gyorsaságú passzázshoz, de sem a hús, sem a tejtermék nem tartalmaz rostokat . A hús maga nagyon sok ún. hullamérget, az állat leölésekor keletkező félelem indukálta mérgeket, az állattartásban és gyógyításban használt kémiai anyagokat, gyógyszer-maradványokat, hormonokat tartalmaz, melyek közvetlenül mérgezik a szervezetet. A hús és a tejtermék semmi olyan anyagot nem tartalmaz, ami nem lenne növényekből biztosítható egy felnőtt ember számára, hiszen a táplálkozásban szereplő állatok maguk is növényekből építik fel magukat. Az állati takarmányozásban sokkal ellenőrizetlenebbül fordulnak elő a genetikailag módosított élelmiszerek, melyek így eljutnak az emberbe is. Az állati test és tejtermék az emberre a növényeknél sokkal veszélyesebb betegségeket hordozhat (lásd baromfi pestis és influenza, kergemarhakór, sertés száj- és körömfájás, férgesség, tbc, stb.)
2. Ne együnk búzából, tönkölyből, rozsból és árpából készült élelmiszereket, tehát tésztákat, kenyereket, müzliket akkor sem, ha teljes kiőrlésű lisztből vannak.
   Ezek a gabonák a leggyakoribb gluténtartalmú élelmiszerek. Tapasztalataim szerint az emberek közel fele érzékeny a gluténra. Ezek közül viszont jóval kevesebb esetben pozitívak az ismert gluténtesztek. Mégis, ha ezeket az élelmiszereket elhagyják, akkor számtalan panasz vagy betegség enyhülhet a migréntől kezdve az endometriózison át a depresszióig. Ezen gabonák mértéktelen fogyasztása akkor is felesleges szénhidrátterhelést jelent, ha teljes kiőrlésűek. A túl sok szénhidrát előmozdítja a vérzsírok emelkedését, az érelmeszesedés előrehaladását, az immunrendszer gyengülését.
3. Ne együnk cukrot, mézet, glukózzal édesített italokat és ételeket, ne igyunk alkoholos italokat!
   Ezek felesleges energiaterhelést jelentenek a szervezetnek, a bélflórát az erjedés irányába befolyásolják, kedveznek a gombák szaporodásának, terhelik a májat és az emésztőrendszert.
4. Ne együnk konzervált élelmiszereket, félkész ételeket, adalékanyagokat!
   Ezek a kémiai anyagok toxikusak a szervezet számára, akadályozzák a normális anyagcsere-folyamatokat, elpusztítják a normális bélflórát.
5. Az olajos magvak, mint napraforgó, dió, földimogyoró, mogyoró, mandula, makadámia dió, paradió, kesudió fogyasztása gyakran intoleranciát okoz, ezért beszélje át velem.
   A kúra elején hagyjuk ki ezeket, de később – egy hónap elteltével esetleg – egyenként visszavezethetjük a diétába.
6. Ne használjunk állati eredetű zsiradékokat (vajat, vajból készült ghee-t sem).
   Ne használjunk flakonos növényi olajakat, margarint, kókuszzsírt.
   Alkalmazzunk kis mennyiségben hidegen sajtolt növényi olajakat változatosan, ha feltétlenül szükségesnek érezzük.
7. Fogyasszunk sok zöldséget párolva és nyersen, sok érett gyümölcsöt frissen, aszalva, esetleg néha befőttként! Ehetünk burgonyát, rizst, kölest, amarantot, hajdinát, kukoricát, quinoát, gombát, hüvelyeseket, tofut. Fogyaszthatunk csicseriborsóból készült ételeket, pl. humuszt és falafelt. Mivel a hüvelyesek is gyakran okoznak intoleranciát, ez a téma is a személyes megbeszélés részét képezheti. Az azonban, hogy a hüvelyesek több felfúvódást okoznak, még nem indoka annak, hogy teljesen mellőzzük őket. Édesítsünk xylittel vagy steviával. Igyunk tiszta vizet, friss gyümölcslevet, gyógyteát, esetleg nem gabonaalapú pótkávét. Használjunk sok gyógynövény jellegű fűszert, használhatunk vöröshagymát, fokhagymát. Ehetünk savanyú uborkát, különösen kovászos uborkát. Együnk őrölt mákot, kókuszt, déligyümölcsöt, avokádót. Tej helyett növényi tejeket: rizs, mandula, zab-, szójatejet fogyasszunk, és azokból készült egyéb tejtermékeket.

A táplálkozásunk így bizonyosan kellően rostdús lesz, sok élő növényi anyagot és kevés élettelen anyagot fog tartalmazni. Fontos, hogy mentesek legyünk a túlzásoktól, rendszeresen, de este nem túl későn étkezzünk. Alaposan rágjuk meg az ételt, és lassan fogyasszuk el. A táplálkozásunk kell igazodjon az aktuális állapotunkhoz, az évszakhoz, fizikai aktivitásunkhoz.

Ha a testsúlyunk engedi, rendszeresen végezzünk salaktalanító léböjtöt, legalább 2-3 havonta egyszer 1-3 hetet, szintén erre kiképzett orvos vezetésével.

Rövid áttekintés

The post Tamasi diéta appeared first on dr. Tamasi József.