Valójában az elmúlt évtizedekben betegeim gyógyítása során arra a következtésre jutottam, hogy a has alakja az egyik legfőbb és legjobb jelzője a szervezetünk egészségi állapotának még mielőtt  a betegségek kialakulnának. Érdemes tehát figyelni a has formáját és tenni annak kedvező befolyásolása érdekében.

A kockák valójában az egyre erősödő egyenes hasizom rekeszei, melyek azonban nem csak a rendszeres tréningtől, hanem a táplálkozás módjától, szervezetben halmozódó salakanyagoktól, az ételekre való egyéni érzékenységtől és persze a génjeinktől is függnek. 

Hogyan lesz a gyerekkori lapos hasból később pocak. Mi is egyáltalán a pocak?

A hasforma átalakulása a bélben és a bél környékén a hasi szövetekben keletkező elváltozások (és nem csupán a zsírlerakódás, vagy gyenge izmok) következménye. Az étkezés stílusa szerint a bél megtarthatja eredeti formáját, vagy kitágulhat, panghat, felfúvódhat, gyulladásosan merevvé (vízzel telt gumitömlőhöz hasonlóvá), majd később petyhüdten lógóvá válhat a hasűrben. Valójában

Ezek az elváltozások kihatnak a hasat elölről borító szövetekre és hasizomra is, méghozzá úgy, hogy abból a hozzáértő meg tudja állapítani, hogy milyen módon étkezik, milyen hibákat követ el és milyen emésztőrendszeri betegségei vannak az illetőnek. Az alsó pocaktágulat lassú bélműködésre, pangó bélsárra utal. A pocak, amely felül a bordákat szétnyomja gázosodásra, élelmiszer intoleranciára, rossz bélflórára, hibás diétára utal. Korlát nélküli zabálás nem teszi lehetővé a kockás hasat, de még a lapos hasat sem. A puffadás élelmiszer intolerancia és/vagy rossz bélflóra miatt jön létre, de végső soron mindkettő függ a táplálkozásunktól. Mivel ételt átlagosan 70 ezerszer veszünk fel életünk során és ezek az étkezések szabják meg a pocak formáját és így minden falat számít.

Tehát mi az, ami növeli a pocakot, miben kell hibásnak lennie a táplálkozásunknak, hogy a lapos has eltűnjön. Közlemények bizonyítják, hogy a félkész élelmiszerek, a gyorséttermi ételek, a hús és tejtermékek, az ételintoleranciák, az alkohol és édesség rendszeres fogyasztása, a túlzott bevitt kalória mennyiség. Vagyis minden amit nem tolerálunk, minden ami tartósan és jelentősen eltér a növényi alapú táplálkozástól.

A pocak formája ezen túl a has szöveteiben lerakódó zsírszövettől, a benne felgyűlő vizenyőtől, a hasizom elgyengülésétől, de a tartástól és a gerinc alakjától, fájdalmaitól is függhet. A kitágult, elődomborodó, a csontokat szétfeszítő has salaktalanító kúra, diéta nélkül nem alkalmas a kockás has kifejlesztésére bármennyi felülő gyakorlatot csinál valaki.

• Normális has
• Ferde has, ami azt jelenti, hogy a bal oldal kisebb, mint a jobb, többnyire mert a jejunum hyertoniás, az ileum pedig hypotóniás.
• Csónakhas
• Gázhas
• Bélsárhas
• Gáz-bélsárhas
• Zsírhas

Mayr szerint a a normális, rugalmas bél a helytelen étkezés miatt előbb gyulladásossá keményedik és duzzad, olyan lesz, mint egy vízzel telt locsolótömlő. Később a sok gyulladás nyomán a duzzanat lelohad, a szövetek petyhüdtté válnak és lógni kezdenek, a bél kitágul. Benne salak gyűlik fel és folyamatosan tárolja a bélsárt. Az ilyen hasforma hordozza a petyhüdt, lógó belek formáját és lehetetlen csupán izomerősítő gyakorlatokkal megváltoztatni, vagy kockássá tenni.  A kilazult kötőszövet a rugalmasságát már többnyire nem nyeri vissza teljes mértékig, ezért számolni kell a korlátozott eredménnyel.

 Mayr  és diagnosztikája

A Mayr diagnosztika Magyarországon még ma is orvosi és természetgyógyász körökben nagyon ismeretlen. Pedig rendkívül egyszerű, eszközt nem igénylő kivitelezési módja, szemlélete alkalmassá tenné arra, hogy természetgyógyászok és orvosok gyorsan tájékozódjanak a beteg általános állapotáról. Felismerései rendkívüli jelentőségűek, mással nem pótolható információkat adnak.

Dr.Franz Xaver Mayr (1875-1965) osztrák orvos és kutató, aki  a huszadik század legnagyobb fizikális orvosdiagnosztája volt. Ő fényévekkel megelőzte kutatótársait a salutogenezisről tett felfedezések terén, a legpontosabban ismerte a preventív medicinát és azt, hogy mikor indul a szervezetben a patológia, mikor fordulnak át a reverzibilis (még visszafordítható) kóros folyamatok irreverzibilissé (visszafordíthatatlanná). Mayr anamnézis nélkül, 20 percnyi saját módszereivel való betegvizsgálat után pontosan elmondta a betegének, hogy mi a baja. Hasonlóan az ájurvéda több ezer éves tapasztalataihoz, ő is úgy tartotta, hogy minden kórfolyamat a bélből indul ki és ha változtatni akarunk ezen, akkor kímélő kúrával gyógyítani kell az emésztőrendszert. Ezért Karlsbadban – ahol az emésztőrendszeri betegek Mekkájának számító gyógyintézményt fejlesztette ki élete során – dolgozta ki az azóta százezrek által sikerrel alkalmazott intenzív diétás kúráját és a hasi kezelést. Mayr bevezette azt a rendszert, hogy attól függetlenül, hogy az akkor már a világ minden részéből hozzá sereglő páciensek egy része nem emésztőrendszeri problémákra panaszkodott, mindenkinek a Mayr féle kímélő diétát kellett fogyasztania és a Mayr féle kezeléseket kellett kapnia. Azt tapasztalta, hogy ettől a betegek döntő többsége javult, akkor is, ha látszólag a betegsége nem emésztőrendszerinek számított.

Figyelembe véve a ma oly gyakori tejfehérje és gabonafehérje érzékenységet,  a sütőiparban kapható gyenge minőségű zsömléket, én a Mayr kúrát továbbfejlesztettem és kialakítottam egy az alapelveket (rágás, emésztőnedvek tréningje, diéta kímélő egyszerűsége) megtartó, de semmilyen intoleranciát nem okozó módosított Mayr diétát. Ezt a diétát tanácsos orvos vezetésével végezni és a diétát megelőzően vizsgálatokon a teljes állapotot felmérni.

Az orvosszakma a pocakról

A szakirodalom a centrális elhízásnak nevezi a pocakot, a centrális elhízás és a kardiovaszkuláris szövődmények között szoros párhuzamot  ismer, olyannyira, hogy még a normális súlyú, de pocakkal rendelkezők szív- és érrendszeri kockázata is nagyobb, mint a normális és megközelíti a szokásos teljes elhízás miatti szív- és érrendszeri szövődményeket.

A centrális elhízást az inzulinrezisztenciával, a magasvérnyomással, magas vérzsír betegséggel együtt a metabolikus szindrómakörbe sorolják, mely jelenségek egymással szorosan összefüggnek. Vagyis, akinek táplálkozási zavarai, hibái, életmódja miatt megnő a pocakja, annak igen komoly hajlama lesz vérnyomásproblémákra, vérzsírbetegségekre és inzulinrezisztenciára is. Egyik a másikból következik és a kiindulópont az a táplálkozás.

Más tanulmányok szerint a metabolikus szindrómakör érintettjei (tehát esetünkben a pocakosok), hajlamosak lesznek a

• szív érrendszeri betegségekre
• terméketlenségre
• asztmára és egyéb légúti betegségekre
• cukorbetegségre
• krónikus gyulladásokra
• PCOS (policisztás petefészek szindróma)

A szakirodalom azt is állítja, hogy egyedül a BMI nem elegendő a betegek kardiometabolikus és szervek elzsírosodása rizikójának megítéléséhez, hanem szükséges a haskörfogat mérése is.

Mayr egészségdiagnosztikájának rendszere

Négy stádiumot különböztetett meg:

1. optimális egészségi állapot
2. szuboptimális egészségi állapot
3. általában egészségesnek mondott állapot
4. még nem beteg állapot

Mayr véleménye szerint a 2-4. szakasz az ún. „látszat egészség”, vagy betegségeket megelőző állapot. Nézzük meg ezeket részletesebben.

„Suboptimális egészség” állapot

A normálistól már eltérő jelek észlelhetők, de a páciens még semmilyen betegségtünetet nem észlel. Így néma tünetekről beszélhetünk. Mivel a páciens ereje teljében és minden tünettől mentesnek érzi magát, ezért nem tesz semmit a betegsége megelőzéséért, kivéve, ha megelőző diagnosztika eszközeivel megadjuk neki a szükséges impulzusokat a változtatáshoz. Megelőző diagnosztika a has formájának vizsgálata, az Enderlein vércsepp vizsgálat, a hőtérkép vizsgálat, reflexológiai vizsgálatok.

3. „általában egészséges”-nek mondott állapot

Ebben a stádiumban Mayr már egy sereg súlyos megbetegedési jelet észlelt, habár a szokásos diagnosztikai eszközökkel (labor, röntgen) még mindig semmilyen eltérés nem fedezhető fel. Csónak-, gáz-, vagy bélsárhas formákat, kifejezett tartászavarokkal, testméretarányok változását, a bőr, a nyálkahártyák eltéréseit, székletváltozásokat különböztetett meg.

4. „még nem beteg” állapot

Ez a civilizált ember leggyakoribb állapota, ha még egészségesnek mondja magát. A laborértékek még többnyire normálisak, vagy a kóros határán mozognak esetleg enyhe kóros eltéréseket mutathatnak. A „még nem beteg” nem érzi magát teljesen egészségesnek, de nem is érzi betegnek.  A kötelezettségeit még megfeszített tempóban teljesíti, de gyakran érzi magát fáradtnak, idegesnek, vagy épp depressziósnak.  Időjárás érzékenység, alvászavar, emésztési zavarok, szívtáji panaszok gyötrik többek között. Mivel a kifejezett kóros eltérések mégis hiányoznak, ezért többnyire „sine morbo”, vagyis nem beteg diagnózissal elküldik. Ő esetleg már egy marék gyógyszert szed, hogy állapotát stabilizálja.

Amikor ebből az állapotból még tovább halad, akkor jelennek meg először a  szokásos diagnosztikai jelek (labor, röntgen, EKG, stb. eltérések) és ekkor kezd el foglalkozni vele a nyugati medicina. Az összes előző állapotot az ún preklinikiai vizsgálatokkal lehet részletesebben megismerni. Jó azonban ha mi magunk legalább a hasformánkat ismerjük és tudjuk annak jelentését.

Mayr is kifejlesztett egy diagnosztikai rendszert, mellyel a kóros folyamat előrehaladottságát tudta teljesen objektíven megítélni. Olyan jeleket használt a vizsgálat során, melyre eddig az orvoslás soha nem fordított figyelmet, de amelyek teljesen tényszerűen követhetők. Ennek a cikknek nem témája, hogy mélyrehatóan megismerjük ezeket a diagnosztikai módszereket, de röviden a testi jeleket összefoglalom.

 Bélrendszer eltérései

A bélrendszer előbb gyulladásossá válik, majd rugalmatlan alulműködővé, később kitágul és lóg. A bélflóra rothasztó, gázt termelővé, vagy erjesztő túlingereltté, vagy leépült, gombássá válhat. A bélfal előbb megvastagszik, majd leépül és átjárhatóvá válik. A bélfalban levő immunrendszer gyengül, a belek között lerakódások (zsír, fehérje, salak) keletkezik, ami gyulladásokat kelthet, ödémássá válhat és a pocak elkezd önálló életet élni. Már nem a hasat borító izomzat, bőr és a belek normális mérete és mozgása a meghatározó, hanem a hasfal és a belek közötti és azokat borító csepleszek növekményei, átalakulásai határozzák meg a has formáját és érzetét. A pocak tágul, majd tágítja a bordákat is, a bordák ívei változnak, amelyeket Mayr féle manuális vizsgálatokkal jól lehet mérni. A köldök  és környezete is átalakul: eltűnnek az egyenes hasizom melletti mélyedések, a kockák pedig már ki sem tudnának alakulni. Rossz esetben a bőrön striák jelennek meg, mint a terhesek pocaknövekedése során.

Összefüggések

A has formája mint láthattuk a konvencionális szakirodalom meghatározó közleményei szerint szorosan összefügg bizonyos szív és érrendszeri és más betegségekkel. Ugyanakkor a más fizikális jelek is szorosan összetartoznak a hasi változásokkal, úgy mint a bőr színe, a bőr felszínének változása, a bőr tónusa, a haj állapota (nem véletlen, hogy oly sok pocakos panaszkodik hajhullásra), a köröm állapota, a szem ínhártyájának elváltozása, a szem nyálkahártyájának elváltozása, a nyelv lerakódása, vagy elszíneződése, felszínének változása, a szájszag. A hozzáértő orvos ezen túl is sok jelet megfigyelhet a megindult megbetegedései folyamatok nyomonkövetésére: a beteg járása, tartása, kezének szorítása, kezének hőmérséklete és szárazsága stb. Térjünk azonban vissza a has formájára.

Mayr véleménye szerint a gyakori nagy has csak elenyészően kevés esetben az elhízás következménye, többnyire a tónusát vesztett, kitágult, intoxikált vagy gyulladt belek és körülöttük levő gyulladt kötőszövet állomány miatt lesz az illetőnek nagy hasa. A has formáit lásd lentebb!

o   Megfigyeljük a beteg légzését. Normálisan a hasi légzés dominál. Amikor valaki főként mellkasi légzést folytat, akkor azt azért teszi, mert a hasi szervek gyulladásban vannak és ezzel próbálja kímélni, megnyugtatni azokat.

o   Megfigyeljük a has formáját, a has reliefjét. Normálisan a bordaívek kb. 30º- os szögben találkoznak, amikor ez a szög kinyílik, akkor már kóros hasi folyamatok jellemzők. Normálisan van egy U bemélyedés a hason a vékonybél zóna lezárásaként, illetve egy középvonali köldökhöz futó bemélyedés a normális hasi vákuumhatás miatt. Ha ezek a bemélyedések eltűnnek, vagy kiszélesednek, az kóros.

o   mérjük a has nagyságát, térfogatát többféleképp, a vékonybél térfogatát, a köldök és a bordák, a szeméremcsont különböző távolságait, mert ezek mind elváltoznak a has eltorzulásakor.

– a has változásai megváltoztatják a mellkas formáját is, ezt is vizsgáljuk.

– mérjük a nyak hosszát. Ez azért változik, mert a has növekedésével a gerinc görbületei megváltoznak és ez a nyakat rövidíti.

– a lapockák távolságát.

– a gerinc görbületeinek nagyságát.

– különösen nagy jelentősége van a tónus vizsgálatának

Mayr nagy jelentőséget tulajdonított a normális tónusnak. Ahogyan a lekonyult virág képes felegyenesedni, ha vizet kap és javul a tónusa, ahogyan a friss gyümölcs szinte kicsattan, míg a mirelit, vagy a sokáig tárolt gyümölcs kaszvadt és összeesik, úgy jelzi az emberi bélrendszer, a bőr tónusa is az egészséget, az életképességet. A salakanyagok megjelenésével előbb tónusfokozódás (hipertónus), vagyis a gyomor-bélrendszerben lumenszűkülés, megnövekedett bélmozgás, mirigynedvek túlzott termelése jön létre, később azonban tónuscsökkenés (hypotónus), vagyis tágulatok, bélrenyheség, csökkent emésztőnedv termelés alakul ki. Az atónia a végső stádiuma a betegségnek, amely már nem reversibilis (nem visszafordítható).

Program a kockás hashoz

Egyen zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, gombát, rizst mértékkel. Ne egyen fehér kenyeret, fehér tésztát, édességet. Csak nagyon kevés húst, tejterméket fogyaszthat és azt is ritkán. Mindig tartson mértéket, a kockás has nem tűri a gyakori kihágásokat. Ha már van pocakja, akkor az salaktalanító léböjttel és tartós diétával le kell fogyasztani, akár egy vagy két évig is tarthat. Folyamatosan edzeni kell egy szakszerű program mentén, amit legjobb egy személyi edzővel összeállítani. Elárulom az egészben a legfontosabbat: akinek kockás a hasa, annak az emésztőrendszere is többnyire egészségesebb, mint az átlag.

Ha egészséges formájú hasat szeretne, akkor a személyi edzőn túl érdemes hozzám is eljönnie, állapotfelmérés, személyre szabott salaktalanító és diétás program összeállítása végett. Enélkül az edzés magában nem lesz eredményes. Néha szükség van manuális kezelésekre, táplálék kiegészítőkre, speciális hatóanyagokra.

The post Kockás has vagy pocak appeared first on dr. Tamasi József.

Ha a kép melletti szervek neveire és témakörökre kattint, akkor láthatóvá válik a képen az adott terület dohányzás következtében való változása, amit szövegesen is leírnak röviden. Ha a kép közepén levő piros és zöld színű kört a kurzorral megfogja és oldalra húzza, akkor követhető a test változása.

Az egyik oldalon láthatóvá válik az, hogy a testet hogyan károsítja a dohányzás, másik oldalon látható, hogy milyen testi értékek, vonzó testi „sharm” marad a dohányzás nélkül. Mindig láttam és éreztem ezt a különbséget és soha nem értettem, hogy a dohányzó ember testét (szagát, bőrének tapintatát, folyamatos légúti tüneteit, szájának, ajkának változásait, szöveteinek leépülését stb.) miként tudja elviselni egy nem dohányzó élettárs, házastárs. Ez számomra rejtély, mint ahogyan persze az is, hogy az adott személy maga miért nem észleli ezeket a kedvezőtlen változásokat testén és miért nem veszi tudomásul, hogy a dohányzás okozta a vonzó test eltűnését. És mindezek a külcsinyek csupán az első lépést jelentik az egészség tartós és végleges megromlása irányában.

A dohányzás folyamata egy testi és lelki megnyomorodás, függőség, az egyéni szabadság korlátoltsága. De ha az, akkor miért kezdi el valaki, miért nem hagyja abba és miért esik vissza újra és újra, ha mégis abbahagyja?

2012-ben 625 ezer milliárd szál cigarettát szívott el a Föld lakossága. Pedig harminc éve ez a szám még csak 496 milliárd volt. Arányaiban kevesebben cigiznek, mint az 1980-as években, de a népességrobbanás miatt a dohányosok száma mégis nőtt az elmúlt években a világban.

Több nagyobb országban – Bangladesben, Kínában és Oroszországban – is növekedett a dohányzók száma az elmúlt években. Manapság a legtöbb cigarettát a fejlődő országokban szívják. A dohányosok aránya Kelet-Timorban a legmagasabb, ott a lakosság 61 százaléka mindennap rágyújt. A karib-tengeri Antigua és Barbudán ez az arány 5 százalék sincs.

A Földön nagyjából 1 milliárd ember dohányzik és évente 5 millióan bele is halnak a dohányzás okozta betegségekbe. Magyarországon évente kb. 35.000-en halnak bele a dohányzásba, de 2.500 halnak meg a passzív dohányzás miatt is.

Magyar adatokat vélhetően befolyásolja majd a Kormány utóbbi években tett intézkedései, részben a nyilvános helyeken való dohányzás korlátozása, részben a dohányáruk árusítása, beszerzése terén. Ezek az intézkedések az egészségvédelem szempontjai szerint helyénvalók, mert a kevesebb látható példa nem csak a rászokást csökkenti, hanem a dohányosok napi cigaretta mennyiségét is. Ha nem látják, hogy mások dohányoznak, ha valahol tilos dohányozni, akkor minden további nélkül kibírják nélküle. Egyes adatok szerint a dohányosok kifejezetten várják, hogy olyan körülmények közé kerüljenek, ahol nem lehet dohányozni, mert akkor addig sem kell dohányozzanak.

Dohányipari szuggessziók hatnak

A dohányzás 500 éve honosodott meg a Földön és rohamosan terjedt el. Az elterjesztéséért nagyban felelősek a dohánygyárak, melyek ma is mindent elkövetnek, hogy a fogyasztás növekedjék, így a mások megnyomorodása árán szerzett profitjuk is nőjön. Hosszú időn át a dohányreklámokat, semmi nem tiltotta és ezek a következőket sugallták: – ettől leszel macsó, erős, felnőtt férfi, vagy talpraesett nő – ez az igazi lazítás – a kávézáshoz tartozó relaxációs eszköz – segíti a koncentrációt és a gondolkodást – dohányozni, vagy épp pipázni, szivarozni a felsőbb tízezerhez tartozás kelléke (drága márkák, kristály hamutálcák, arany cigarettatartók stb.)Na most ezek egyike sem igaz, mindegyik hazugság és igazolható! Valójában a reklámokkal, tévéfilmekben használt cigarettázással sikerült az emberiségbe ezeket a fenti állításokat szuggerálni úgy, hogy a dohányzók – legalábbis a rászokás fázisában – meg vannak győződve tudatalattijukban ezek igazáról. Később pedig, mikor már tudják, hogy nem volt igaz, akkor nem tudnak leszokni róla. Ugyanakkor látni kell, hogy az érem másik oldalán az egyén van a dohányzástól való függőségével. Mindig szerettem volna megérteni, hogy miért is szokik rá valaki a dohányzásra. A betegekkel való beszélgetéseim révén rájöttem, hogy az okok nagyon egyszerűek: – annak hite, hogy ettől vonzóbb, erősebb, macsóbb lesz valaki. – a környezet mintája hat (szülő, barátok, haverok) A dohánytermékek reklámozása az utóbbi időben sok fejlett országban, így Magyarországon is tilos. Sőt előírják a cégeknek, hogy elrettentő képeket tegyenek a dobozokra. Mégis ne higgye senki, hogy a dohányipar immáron nem költ reklámra. Reklám az is, ha a egy filmben az egyik neves színész elveti magát a fotelben és rágyújt, azt sugallva, hogy a relaxációjához a cigaretta nélkülözhetetlen. Kétszínű politika, hogy nem szüntették meg a Forma 1 futamokon való dohányreklámot. Az előzőleg elültetett szuggessziók tovább hatnak a fejlett országokban és a világ azon országaiban, ahol a dohányreklámokat nem tiltják, a promóciók bőven fedezik a dohánybevételek növekedéséhez szükséges hatást.

A dohányzásban semmilyen élvezet sincs

Mindig azt hittem, hogy a dohányos élvezi a dohányzását. Aztán rájöttem, hogy nem élvezi. Ő maga is büdösnek, visszataszítónak érzi, de függ tőle, hatalmában tartja. Függ, mert egy óra alatt lecsökken a nikotinszint a szervezetében és ezért újra és újra rá kell gyújtson. Pszichésen pedig meg van győződve, hogy csak akkor képes pihenni, koncentrálni, tovább dolgozni, ha elszívja a következő cigarettát. Így egy valódi drogról, függőséget okozó szerről van szó.

Gyerek mellett nem szív

A cigarettával kapcsolatban fogadalmat tevő dohányosok fele annak teljes elhagyását, másik fele pedig a mennyiség csökkentését próbálja megcélozni. A legfiatalabb korosztályban a legmagasabb azok aránya, akik teljesen leszoknának, míg a középkorúak – akik jellemzően krónikus betegek – inkább kevesebbet szívnának. Ezt úgy érnék el, hogy nem gyújtatnának rá otthon, az ágyban, az autóban illetve a gyerekek közelében.

A leszokást megfogadók 38 százaléka a kezdeti lelkesedés után rövid időn belül visszaszokott a régi mennyiségre. 35 százalékuknak egyáltalán nem sikerül a kísérlet, pár nap után ugyanott folytatják, mint a fogadalom előtt. Csak próbálkozók egynegyede könyvelhet el részleges sikert: leszokni nem tudnak, de nem szívnak annyit, mint korábban.

Teljes leszokás, rá nem szokás

Egyes országokban – Kanadában, Izlandon, Norvégiában és Mexikóban – a dohányzásellenes kampány sikeresebb volt: itt az átlagosnál több embernek sikerült leszoknia a dohányzásról, és egyre kevesebben próbálják ki a cigarettát.

A statisztikák és a tapasztalatok azt mutatják, hogy lassú víz partot mos. A dohányra rakott extrém adóterhek, a nyilvános helyeken való tiltás, az elrettentő reklámok, a dohányzásról szóló kampányok, könyvek, website-ok mind segítenek csökkenteni a dohányosok számát és a leszokást.

Mégis az egyén leszokásának a kulcsa véleményem szerint a következő

– mikor hiszi el a dohányzó, hogy dohányzás nélkül is van élet és hogy a dohányzás elhagyása nem rettenetesen nehéz folyamat. Valójában egy kis változás az életében, amire minden dohányos képes.

– mikor érik meg a gondolat, hogy képes relaxálni, képes koncentrálni, képes boldog lenni dohányzás nélkül is

Aki ide eljutott, javaslom, hogy keressen további segítséget a leszokásához. Például

• Olvassa el az Allen Carr Leszokni a dohányzásról Igy könnyű könyvét amely a Park Kiadónál jelent meg 2011-ben.
• Keressen valamilyen komplementer módszert a nikotinfüggőség csökkentésére (fülakupunktúra, akupunktúra, biorezonancia módszerek)
• Keresse azon emberek társaságát, esetleg tréninget, ahol hasonló törekvésekkel találkozhat, ahol támogatják szándékában
• Keressen egy szakembert, akinek tapasztalata van dohányzás leszoktatásban. Magam is évek óta sikeresen támogatom a leszokni vágyókat.

The post Dohányzás és a „kívánatos” test grafikusan, tudományosan appeared first on dr. Tamasi József.

1.       „A tej kálciumtartalma megvéd bennünket a csontritkulástól, ezért sok tejet kell inni és tejterméket enni.”

A tej nem az egyetlen kálciumforrás. A legnagyobb kálciumtartalommal az olajos magvak rendelkeznek: mák, tökmag, mogyoró, mandula, dió, napraforgó, gesztenye, fenyőmag, pisztácia, de a zöldségek , gabonák is jelentős kálciumforrások. A tejtermékek valóban magas kálciumtartalmúak, de tej a szervezetünkben savas irányba befolyásolja a pH-t és emiatt a rendelkezésre álló kálcium nem a csontokba, hanem épp a csontokból áramlik kifelé, majd lerakódik különböző helyeken, mint az érfalon, az epehólyagban, vagy kiürül a vesén keresztül. A csontritkulás mégis létrejön tehát, a tej semmilyen védelmet nem jelent a csontritkulás ellen. További tévhit, hogy a töredező köröm miatt kell kálciumtartalmú tejterméket fogyasztani. A köröm mindösszesen 0,03% kálciumot tartalmaz és az elfogyasztott kálcium semmilyen hatással sincs a töredezett körömre. A bél baktériumflórája, a bél funkcionális zavara túlzott fehérjetartalmú étrend miatt viszont kedvezőtlenül hat a köröm állapotára, a köröm és a csont állapotához salaktalanító kúrára és bélflórarendezésre van szükség.

2.       „A kávé tart ébren, nem szokhatom le róla az alacsony a vérnyomásom miatt.”

A kávé koffein (alkaloid) tartalma tartósan nem képes emelni a vérnyomást, viszont annál több kárt okoz a rendszeresen fogyasztott kávésav, égés-terméktartalma a bélrendszerben.  A kávé függőséget jelent és nem csak a kávé maga, hanem a hozzáadott tejtermék és cukor is árt a szervezetnek. A kávé rendszeres fogyasztását semmilyen élettani szükséglet nem indokolhatja, elhagyását viszont sok betegség sikeres gyógyítása szükségessé teszi.

3.       „Nehéz munkát végzem, hús nélkül nincs elég erőm.”

A hús legfőbb tápanyaga a fehérje, melyből a szervezetben energia előállítása nagyon „költséges”, vagyis megemésztése épp fáradtságot okoz.  Elsősorban szénhidrátokat és zsírokat használunk energia nyerésére és ezeket is a raktárakból, nem közvetlenül a táplálékból (szénhidrátokat gyümölcsökből, valamint gabonákból, burgonyából vesszük fel elsősorban). A hús rejtett zsírtartalma valóban magas, azonban ez a zsír a szervezet számára káros telített zsírsavakból áll. A hús emésztése során az emésztés domináns tevékenysége a fehérjeemésztés aminósavakra, és gyakorlatilag a fehérjékből a testünk alig készít energianyerésre alkalmas anyagokat.

4.       „Csak kevés folyadékot iszom, mert a szervezetem nem kíván többet.”

A folyadékhiányt jelző szomjúság hasonlít a gépkocsi olajhiányát jelző rendszerhez: csak akkor jelez, amikor már késő. Pótolni sokkal többet és sokkal hamarabb kell, mint amit a szomjúság jelez. A testünk folyadék nélkül nem képes az enzimeket, az anyagcserét, a keringést megfelelően

működtetni. A folyadék folyamatos körforgásban kell legyen, melynek végpontjai az ivás és a vizeletkiválasztás. Ha a vizelet sötét színű, tehát túlságosan koncentrált,  az már nem jó. Ajánlott a napi min. 2-2,5 liter folyadék fogyasztása, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak.

5.       „Nyers zöldségeket nem ehetem, mert puffadok tőle”

A növényi anyagok fogyasztására való áttérés az egészség egyik záloga. A puffadás egy része természetes, mindenki emésztőrendszerében képződik gáz. A túlzott gázképződés érzékelése sokszor nagyon szubjektív, de kétségtelen, hogy a rossz baktériumflóra oka lehet. Ha valaki változtat életmódján, akkor az emésztőnedvek edzetlensége sokszor alulemésztett növényi anyagokat hagy és ez a táptalaj kedvez a nem megfelelő baktériumok szaporodásának – ÁTMENETILEG!! Ahogyan azonban az emésztőnedvek egyre inkább „bejáródnak” a puffadás csökken. A puffadás tehát nem lehet oka az életmódváltásról való lemondásnak, legfeljebb a változtatás ütemét és mértékét kell helyesen megválasztani.

6.       „Magas a koleszterinszintem, ezért életemben mindig koleszterincsökkentő gyógyszert kell szednem.”

A koleszterinmítosz sok félreértelmezett és manipulált tudományos vizsgálat nyomán alakult ki, amely mélyen rányomta a bélyegét nem csak a köztudatra, hanem dogmaként a mindennapi orvoslásra is. Valójában az emelkedett koleszterinszintnek jóval kisebb a jelentősége a szív és érrendszeri betegségekre, mint amennyire a gyógyszeripar hirdeti. Kialakulhat nem csak a sok hús, tej és tojásfogyasztás, hanem a rosszul kezelt stressz és egyéni, genetikai adottságok miatt is és emelkedése nem jelent feltétlen veszélyt, nem szükséges az akut-, még kevésbé az élethosszig tartó tartós gyógyszeres csökkentése. A koleszterinszint csökkentő gyógyszereknek ugyanakkor egyre több mellékhatása válik ismertté.  Amire bizonyosan szükség van: növényi alapú táplálkozás (hiszen a növényekben nincs koleszterin) és a stressz helyes kezelésének elsajátítása különböző technikákkal.

The post Táplálkozás és tévhitek appeared first on dr. Tamasi József.

Mivel nem a hatóanyag mennyisége az érdekes, ezért nem használ a neurálterápia 2%-os lidocaint, vagy procaint, hanem csupán 1%-osat.  Az effektus sokkal inkább a korrekten kiválasztott kezelési helytől és módtól függ, mintsem a szer fajtájától vagy annak mennyiségétől. Tehát egy primér regulációs és „áthangoló” módszer és nem pusztán lokálanesztézia.  A hatást úgy képzelhetjük el, hogy a beszúrt helyi érzéstelenítő anyag az erek falára mindenütt rátekeredő idegfonatokra is hat, azok válaszadási vagy reagálási  képességét változtatja meg, ezért nem érzéstelenítést, hanem egy megváltozott reagálóképességet érünk el általa. Tehát a fájdalomcsillapitáson túl még sok más, krónikus probléma, funkciós zavar – gyakorlatilag szinte minden krónikus betegség – kiegészítő kezelésére is alkalmas. Tudatosan használja a neurálterápia ezeknek a helyi érzéstelenítő anyagoknak a gyulladáscsökkentő hatását is.

A neurálterápia ezért egy általános orvosi rendelőben a legszélesebb körben felhasználható kezelési mód az arra kiképzett orvosok számára. Gondos alkalmazása mellett minimális a kockázata, viszonylag könnyen elsajátítható és sokszor rendkívül hatásos módszer  azokban az esetekben is, melyek más, hagyományos  eszközzel már nem befolyásolhatók.

A neurálterápia hatását semmilyen más módszerrel nem pótolhatjuk. Nincs még egy olyan komplementer, vagy természetgyógyászati módszer, mellyel a régi hegeket, gócokat kikapcsolhatjuk, amivel a felborult fájdalomjelző működést helyreállíthatnánk, amivel a gerincszegmentumon belül általános áthangoló hatást hasonló eredményességgel elérhetnénk. Mikor használható eredményesen?

• a gyógyulást akadályozó nyilvánvalóan fizikális gócok esetén (fogászati gócok, műtéti hegg, krónikus gyulladások helye,sokszor begyulladt mandula vagy elvégzett mandulaműtét helye)
• gerincizületi blokádok, különösen ha manuálterápiás beavatkozás a kor, vagy a csontok állapota miatt nem végezhető
• salaktalanító módszerekkel, életmódváltással, más fizikális módszerekkel nem csillapítható fejfájások, nőgyógyászati panaszok esetén
• nem tisztázott fájdalmak, immungyengeség, krónikusan ismétlődő gyulladások esetén

Két történet, aminek köszönhető a neurálterápia felfedezése

1. Ferdinánd Huneke német orvos véletlenszerűen beadott egy addig csak helyi érzéstelenítésre használt procain tartalmú gyógyszert (Atophanyl) intravénásan, ami egy csapásra megszüntette a beteg addig csillapíthatatlan migrénes fejfájását. A hatást másik betegnél újra tapasztalta, amikor annak nehezen tapintható vénáját nem találta meg pontosan és a véna mellé is injekciózta. A gyógyszert Huneke előtt tilos volt másként alkalmazni, mint izomba. Ferdinánd Huneke orvostörténeti érdeme, hogy nem ment el ezen „véletlenek” mellett, hanem felismerte, az orvosi gondolkodásba rendezte. Felismerte, hogy a helyi érzéstelenítők hatása ezesetben nem gyógyszertani hatás, hanem az erek falán  tekergő vegetatív idegrendszer áthangoló hatásának eredménye.

2. A másik történet 1940-ből származik, amikor ismét Ferdinánd Huneke egyik nőbetegét a neurálterápia akkor már ismert szabályai szerint kezelte súlyos vállfájdalmai miatt. A tünetek nem javultak, ezért a kezeléssel felhagyott. Később ugyanez a páciens a lábszárán levő csontvelőgyulladásból visszamaradt hegg miatt kereste fel Hunekét, mert az újra begyulladt és nagy fájdalmat okozott. Huneke a terápiás lokálanesztézia szabályai szerint a heget is beinjekciózta prokainnal. A nő felállt és rendkívül meglepetten tapasztalta, hogy a vállfájdalma az injekciózás megtörténtekor  hirtelen megszűnt. A meglepő jelenséget Huneke „sekunden phenomennak” vagy magyarul „másodperc  jelenség”-nek nevezte el és ennél a betegnél is, de más betegeknél is sokszor megismételte később. A másodperc jelenség esetén tehát egy távoli zavarómezőt kapcsol ki a neurálterápiával az orvos, ami az adott tüneteket megszünteti. A másodperc jelenséget magam is sokszor tapasztaltam az elmúlt 24 év során, mióta a neurálterápiát rendszeresen alkalmazom.

A neurálterápia kialakulásához vezető más történeti események

• Ie.3ooo. az akupunktúra kezdete: bőrpontok- vonalak- szervek közötti kapcsolat összefüggéseinek felfedezése.r
• 1883.Pavlov  rájön, hogy az idegrendszer koordinálja az összes szerv működését (nervizmus)
• 1886.Weihe megállapitja, hogy bizonyos szervek megbetegedéseinél egy bizonyos helyen jelentkeznek fájdalmas bőrelváltozások (pl. csomók) a bőrben, ezek gyakorlatilag megegyeznek az akupunkturás pontokkal
• 1892.Schleich óriási botrányt kiváltó infiltrációs anesztéziát végez kokainnal
• 1898. Haed megállapitja, hogy az egyes belső szervek működési problémái  szenzibilizációs zavarokat okoznak bizonyos bőrszegmentumokban
• 19o6. Visnyevszki  igazolja a helyileg alkalmazott Procain gyulladáscsökkentő hatását.
• 191o. Braun Procaint infiltrál az idegek kilépési helyére, hogy csökkentse a trigeminus neuralgiás fájdalmakat.
• 1913. Leriche Reinod-kórban eltávolítja a ggl. stellátumot
• 192o. Leriche az art. temporalis köré fecskendezett Novocainnal kezeli migrénes betegeit
• 1925. Huneke el kezdi vizsgálni, hogy az intra -és paravénásan, intra- és subcután ill. musculárisan adott Procain mely betegségek kezelésére alkalmas
• 1934. Leriche a hegeket Procainnal infiltrálta és azt találta, hogy ennek hatására különféle fájdalmak szinte azonnal elmúlnak
• 194o. Huneke leirja a „másodperc jelenség”-et. Felismeri, hogy vannak olyan idegeket ingerlő zónák, melyek a szegmentális elrendeződéstől függetlenül a legkülönbözőbb betegségeket válthatják ki ill. tarthatják fenn.
• 1965. Pischinger leirja az alapregulációs rendszert, mely szerint a kötőszöveti vagy sejtközötti alapállomány révén a szervezet összes sejtje állandó kapcsolatban áll egymással. Az utóbbi évek kutatásainak és a kibernetikának köszönhetően kiderült, hogy az alapregulációs rendszeren keresztül történő információ továbbítás még az idegi kapcsolatokénál is gyorsabb, kb. a fénysebességgel azonos gyorsaságú.

Elméleti háttere

A neurálterápiás hatás egy regulációs (komplex szabályzási) hatás. A kiváltott  hatás ismételhető, és az a lokálanesztetikumok érzéstelenitő, fájdalomcsillapitó és gyulladáscsökkentő hatásával önmagában nem magyarázható.  A neurálterápia tipikusan egyike azon komplementer gyógymódoknak, mely csak az élő szervezet különböző vegetatív idegrendszeri, lokális, szegmentális alá és fölérendelt valamint hormonális szabályzásával együtt képes a hatást létrehozni.

Pl. egy fájdalom megszűntetésekor (a fájdalom- izomspazmus- csökkent vérátáramlás- fájdalom kör áttörésekor) különféle kuti-kután, kuti-viszcerális és vertebro-viscerális reflexeket törünk át. Ehhez azonban a neurálterápia során még hozzájön az egyes akupunkturás meridiánokra, pontokra, a különféle szomatotópiákra ill. a zavaró mezőkre -a vegetativ alapregulációs rendszeren keresztül- kifejtett hatás is.

Zavarómező

Zavarómezővé a szervezet minden pontja válhat, ha azt valamilyen károsodás éri. A vegetativumba és az alapregulációs rendszerbe bevésődött információt, emléket jelent, mely egyes élettani folyamatokat spontán beindithat (iniciálhat), megsokszorozhat (multiplikálhat) vagy gátolhat (blokkolhat).Tehát egy olyan idegi vagy energetikai „gócról” van szó, amelyből a vegetativumon és az alaprendszeren keresztül különféle szervekben hibás folyamatokat kiváltó szignálok kerülnek kibocsátásra. Ez a zavar kezdetben még reverzibilis, de hosszabb idő után akár irreverzibilissé (vagyis visszafordíthatatlanná) is válhat. Időben „elcsipve” a neurálterápiával kioltható.

Zavarómező kezelése után a fennálló szervi panasz relativ hamar megszűnik és a tünetmentesség legalább 2o órán át tart (fogászati gócok esetén 8 órán át). Ismételt kezelés hatására a panaszmentesség egyre hosszabb időtartamú, majd ha ezt a strukturális állapot még lehetővé teszi teljesen megszűnnek a panaszok. A legtöbb „góc” vagy zavarómező (kb. az esetek 8o%-a) a fej-, nyakrégióban található (mandulák vagy annak hege, melléküregek, fogak), de az  lehet a gyulladt bélrendszer, az epehólyag vagy más belsőszerv ill. terület is. Góc lehet a beültetett intrauterin eszköz, vagy izületi protézis, a kozmetikai műtét hege, a rosszul felhelyezett, kifúrt fülbevaló vagy pearcing.

Másodperc jelenség

A beteg valahol fellépő panaszai (fájdalmak, mozgáskorlátozottság) egy távoli zavarómező neurálterápiás kezelésével szüntethetők, méghozzá úgy, hogy a hatás az infiltráció pillanatában létrejön és legalább 20 órán (fogak esetén 8 órán) át tart, az ismétlés pedig egyre hosszabb hatást eredményez.

Injekciózási technikák

Hogy a neurálterápia mennyire más mint a hozzá hasonló terápiás módszerek, azt mi sem mutatja jobban, mint a sokféle  injekciózási technika.

Quaddlizás: Kis mennyiségű lokálanesztetikumot felszinesen, a bőrbe fecskendeznek, lencsényi, fehéres szinű kidudorodás keletkezik. Ezáltal lokális, reflexes hatást érnek el.

Infiltráció: Bőr alatti fájdalmas miogelózisokba, triggerpontokba mélyebbre is adható a lokálanesztetikum. Ilyenkor elsősorban a fájdalomcsillapitás, gyulladáscsökkentés és az izomspazmus oldása a cél.

Intravénás injekciózás:A végtagi vénákba és köréjük (az őket körülfonó vegetativ rostokra hatva) kis mennyiségű Procaint adnak, ha pl. kardiovaszkuláris panaszokat, vegetativ idegrendszeri diszfunkciók kezelése  a cél.

Intraarteriális injekciózás:A fentihez hasonlóan zajlik, elsősorban alsóvégtagi artériás keringési zavarokban szokás alkalmazni.

Izületek injekciózása: Elsősorban az izmok tapadási inai fölé, az izületi tokra és a burzákba  szokás adni az injekciót, egyes esetekben mélyen az izületbe is.Minden izületnek megvan a speciális kezelési technikája.

Az idegkilépési pontok neurálterápiája: Az ideg megsértésének kivédése céljából  bőséggel elegendő a kilépési pontok kezelése.

Az idegganglionok és a gerincvelői  ideggyökök kezelése: Speciális technikák, egy-egy régió regulációs zavara, vagy funkciózavara esetén alkalmazzák. .

Mikor kell a neurálterápia szükségességére gondolni?

A neurálterápia szinte minden betegnél használható valamilyen tünet javítására. Különösen fontos azonban erre gondolni akkor, ha a szokásos módszerek nem hatnak eléggé, nem jutunk előbbre a kezelésben, tehát valami akadályozza a gyógyulást. Alább azokat a problémákat sorolom fel, melyekben a neurálterápia nagyon jó hatékonysággal használható.

• Mindenfajta akut és krónikus fájdalmak esetén, különösen melyek más terápiákra nem reagálnak
• Krónikus gyulladások esetén (mandulagyulladás, melléküreggyulladás, prosztatagyulladás, kismedencei gyulladás)
• bizonyosan fennálló zavarómezők kiiktatására (fogászati gócok, mandula vagy annak operációs hege, melléküreggyulladások utáni állapot-, sebészeti operációs hegek esetén)
• krónikus nőgyógyászati zavarok esetén (menstruációs zavarok, gyakori kismedencei gyulladások, alhasi fájdalmak)
• sokféle feji panasz esetén:  fejfájás, migrén, szédülés, apoplexia utáni állapotban, epilepszia, paresisek, neuralgiák, parézisek (gyakori a faciális ideg területén létrejött bénulás),  fülcsengés
• nagyon gyakori és hatékony kezelési terület a gerinc mellé történő, ún. paravertebrális injekciózás. Ezzel részben a gerinc blokádjai és a környéki izomzat spazmusából adódó panaszokat lehet csökkenteni, de javítani lehet, az adott gerinc szegmentumhoz tartozó belgyógyászati területek tüneteit is. Különösen fontos hatás ez akkor, ha a beteg kora, csontjainak állapota miatt manuálterápia nem végezhető, vagy nem hoz elég eredményt.
• szem: glaukóma, iridociklitisz, konjuktivitisz, szemizom bénulás, szemfájdalom,szem ideges rángatózása esetén
• fül: krónikus gyulladások esetén
• nyak: pajzsmirigy alul és túlműködésekor
• mellkas: interkosztális neuralgiák , herpesz esetén
• has:  a legkülönbözőbb hasi panaszok esetén (különösen olyankor ha a szokásos salaktalanító és diétás módszerekkel nem érünk el elegendő eredményt).  Szolgálhatja a prognosztikát is, ha pl. kolecisztopátiánál az injekciók után csak átmeneti javulás történt, akkor operálni kell, ha viszont a neurálterápia után tovább fokozódnak a tünetek, zavarómező áll a háttérben, operálni csak annak tisztázása után szabad!

Milyen az a fogászati góc, vagy fogászati zavarómező?

Ahogyan korábban is írtuk, a fogak és a fogágy (a kettő együtt: odonton) nagyon gyakori helye a zavarómezőknek , mert a mai emberek fogazata és fogágya életmódjuk  miatt szinte kivétel  nélkül károsodik. Viccesen a mai ember két csoportba sorolható: egyikbe tartoznak, akinek cariese (fogszuvasodása) keletkezik gyakran és ezért veszíti el előbb utóbb a fogait, a másikba akiknek a fogágy betegsége miatt egyszerűen kihullanak a fogai. Részben a megbetegedések maguk, részben pedig a megbetegedések javítására hívatott fogorvoslás tevékenysége révén létrejönnek a szájban a zavarómezők. Természetesen ezek a zavarómezők nagy része nem is szüntethető meg, hiszen pl. a fogászati műképletek (tömések, pótlások, fogszabályzók, sebészeti hegek), a jó minőségű rágás érdekében elkerülhetetlenek. A zavarómezők kedvezőtlen hatása viszont a neurálterápia segítségével rövidebb, vagy hosszabb időre csökkenthető. Fontos tehát, hogy

• a fogakat lehetőleg olyan fogorvos kezelje, akinek legalábbis van biológiai szemlélete, aki érti a zavarómező fogalmát és persze még jobb esetben a biológiai fogorvoslás területén képzettséggel rendelkezik
• hogy létrejött károkat, távoli káros hatásokat abban képzett neurálterápiás orvos injekciózással csökkentse

Fogászati gócnak számíthat:

• minden turbinával fúrt, tömött fog (különösen az amalgám tömés)
• minden gyökérkezelt fog
• minden simán extrakcióval (kihúzással ) eltávolított fog helye (mert a kihúzás nyomán a fog helyén az ott addigra már létrejött gyulladásos szövettörmelék érintetlenül ott marad és továbbra is gócot képez)
• minden implantatum, csap
• minden olyan hely, ahol a pótlás, híd, protézis a nyálkahártyát nyomja, irritálja
• minden fogágygyulladásos zóna (ínysorvadás, tasak, ínygyulladás, fogkövesség nyomán kialakult degeneratív folyamat)
• minden szájsebészeti beavatkozás nyomán létrejött hegg
• hiányzó fogágy, elsorvadt fogíny pótlására keresztülvitt kollagénfeltöltések

Ezen esetekben a speciális fogászati neurálterápiával a zavarómező legalábbis átmenetileg kikapcsolható, ami persze diagnosztikai jelentőségű is és megmutatja a páciensnek és kezelőjének, hogy az adott területen esetleg további sokkal inkább biológiai (természetgyógyászati) szemléletű kezelésre lehet szükség.

A neurálterápia további felhasználási területei

A neurálterápia alkalmas panaszok, tünetek differenciáldiagnosztikájára is, tehát el lehet általa dönteni, hogy valóban súlyos vagy ártalmatlan elváltozásról van-e szó.

• Funkcionális panaszok elkülöníthetők az organikustól
• Fájdalmak oka tisztázható bizonyos esetekben, pl. hogy egy fájdalom interkosztális neuralgia vagy angina pektoris  miatt alakult-e ki.
• traumák, agyi inzultusok maradványtüneteinél, operációk szövődményeinél rehabilitációs céllal
• kolecisztopátiánál, ha csak átmeneti javulás történt, akkor operálni kell, ha viszont a neurálterápia után tovább fokozódnak a tünetek, zavarómező áll a háttérben, operálni csak annak tisztázása után szabad!

A neurálterápiána természetesen vannak ellenjavallatai is (allergia, véralvadási zavarok, véralvadásgátló kezelés, fertőzéses bőrbetegségek, tumorok stb.).

The post Neurálterápia és a fogászati gócok appeared first on dr. Tamasi József.