A praxisban gyakran találkozom tévhitekkel, melyek akadályozzák a helyes táplálkozásreformot. A helyes életmód is először a fejben dől el. Ha a fejünk tele van hibás koncepciókkal, akkor nem tudunk helyes irányba sem változtatni.
1. „A tej kálciumtartalma megvéd bennünket a csontritkulástól, ezért sok tejet kell inni és tejterméket enni.”
A tej nem az egyetlen kálciumforrás. A legnagyobb kálciumtartalommal az olajos magvak rendelkeznek: mák, tökmag, mogyoró, mandula, dió, napraforgó, gesztenye, fenyőmag, pisztácia, de a zöldségek , gabonák is jelentős kálciumforrások. 
A tejtermékek valóban magas kálciumtartalmúak, de tej a szervezetünkben savas irányba befolyásolja a pH-t és emiatt a rendelkezésre álló kálcium nem a csontokba, hanem épp a csontokból áramlik kifelé, majd lerakódik különböző helyeken, mint az érfalon, az epehólyagban, vagy kiürül a vesén keresztül. A csontritkulás mégis létrejön tehát, a tej semmilyen védelmet nem jelent a csontritkulás ellen. További tévhit, hogy a töredező köröm miatt kell kálciumtartalmú tejterméket fogyasztani. A köröm mindösszesen 0,03% kálciumot tartalmaz és az elfogyasztott kálcium semmilyen hatással sincs a töredezett körömre. A bél baktériumflórája, a bél funkcionális zavara túlzott fehérjetartalmú étrend miatt viszont kedvezőtlenül hat a köröm állapotára, a köröm és a csont állapotához salaktalanító kúrára és bélflórarendezésre van szükség.
2. „A kávé tart ébren, nem szokhatom le róla az alacsony a vérnyomásom miatt.”
A kávé koffein (alkaloid) tartalma tartósan nem képes emelni a vérnyomást, viszont annál több kárt okoz a rendszeresen fogyasztott kávésav, égés-terméktartalma a bélrendszerben. A kávé függőséget jelent és nem csak a kávé maga, hanem a hozzáadott tejtermék és cukor is árt a szervezetnek. A kávé rendszeres fogyasztását semmilyen élettani szükséglet nem indokolhatja, elhagyását viszont sok betegség sikeres gyógyítása szükségessé teszi.
3. „Nehéz munkát végzem, hús nélkül nincs elég erőm.”
A hús legfőbb tápanyaga a fehérje, melyből a szervezetben energia előállítása nagyon „költséges”, vagyis megemésztése épp fáradtságot okoz. Elsősorban szénhidrátokat és zsírokat használunk energia nyerésére és ezeket is a raktárakból, nem közvetlenül a táplálékból (szénhidrátokat gyümölcsökből, valamint gabonákból, burgonyából vesszük fel elsősorban). A hús rejtett zsírtartalma valóban magas, azonban ez a zsír a szervezet számára káros telített zsírsavakból áll. A hús emésztése során az emésztés domináns tevékenysége a fehérjeemésztés aminósavakra, és gyakorlatilag a fehérjékből a testünk alig készít energianyerésre alkalmas anyagokat.
4. „Csak kevés folyadékot iszom, mert a szervezetem nem kíván többet.”
A folyadékhiányt jelző szomjúság hasonlít a gépkocsi olajhiányát jelző rendszerhez: csak akkor jelez, amikor már késő. Pótolni sokkal többet és sokkal hamarabb kell, mint amit a szomjúság jelez. A testünk folyadék nélkül nem képes az enzimeket, az anyagcserét, a keringést megfelelően
működtetni. A folyadék folyamatos körforgásban kell legyen, melynek végpontjai az ivás és a vizeletkiválasztás. Ha a vizelet sötét színű, tehát túlságosan koncentrált, az már nem jó. Ajánlott a napi min. 2-2,5 liter folyadék fogyasztása, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak.
5. „Nyers zöldségeket nem ehetem, mert puffadok tőle”
A növényi anyagok fogyasztására való áttérés az egészség egyik záloga. A puffadás egy része természetes, mindenki emésztőrendszerében képződik gáz. A túlzott gázképződés érzékelése sokszor nagyon szubjektív, de kétségtelen, hogy a rossz baktériumflóra oka lehet. Ha valaki változtat életmódján, akkor az emésztőnedvek edzetlensége sokszor alulemésztett növényi anyagokat hagy és ez a táptalaj kedvez a nem megfelelő baktériumok szaporodásának – ÁTMENETILEG!! Ahogyan azonban az emésztőnedvek egyre inkább „bejáródnak” a puffadás csökken. A puffadás tehát nem lehet oka az életmódváltásról való lemondásnak, legfeljebb a változtatás ütemét és mértékét kell helyesen megválasztani.
6. „Magas a koleszterinszintem, ezért életemben mindig koleszterincsökkentő gyógyszert kell szednem.”
A koleszterinmítosz sok félreértelmezett és manipulált tudományos vizsgálat nyomán alakult ki, amely mélyen rányomta a bélyegét nem csak a köztudatra, hanem dogmaként a mindennapi orvoslásra is. Valójában az emelkedett koleszterinszintnek jóval kisebb a jelentősége a szív és érrendszeri betegségekre, mint amennyire a gyógyszeripar hirdeti. Kialakulhat nem csak a sok hús, tej és tojásfogyasztás, hanem a rosszul kezelt stressz és egyéni, genetikai adottságok miatt is és emelkedése nem jelent feltétlen veszélyt, nem szükséges az akut-, még kevésbé az élethosszig tartó tartós gyógyszeres csökkentése. A koleszterinszint csökkentő gyógyszereknek ugyanakkor egyre több mellékhatása válik ismertté. Amire bizonyosan szükség van: növényi alapú táplálkozás (hiszen a növényekben nincs koleszterin) és a stressz helyes kezelésének elsajátítása különböző technikákkal.
