A talpon már az ősi Indiában valamint az amerikai indián kultúrában is ismertek zónákat. Ezeket az ősi információkat Marquard dolgozta fel először és ismertette a zónák jelentőségét. A talpmasszázshoz hasonló vizsgálat során tapintom a talp bőrének konzisztenciáját, eltéréseit, a bőrön levő elváltozásokat, valamint feljegyzem a fájdalmas zónákat.

A testünkön reflexzónák találhatók, melyek az alkatunkhoz, tartásunkhoz, karakterünkhöz hasonlóan hordozhatják a test jellegzetességeit, a kialakulóban levő betegségek jelzéseit. Ilyenek a talp, a nyelv, a skalp, a tenyér, a fül és az írisz is. Az írisz egy mikroszkóp segítségével vizsgálható.

Maga az eszköz, tehát az infrakamera alkalmazása tudományosan elfogadott épületek hőháztartásának vizsgálatára, fertőző lázas betegek tömegekből való kiemelésére, vagy a határőrség éjjeli észlelésének javítására, katonai célokra. Az általam használt kamera egy humán vizsgálatokra továbbfejlesztett nagy felbontású kamera, mely alkalmas arra, hogy másfél méter távolságból 0.01 fok különbséget észleljen 1 cm-en belül.

Egy francia biofizikus, Vincente kifejlesztett egy olyan mérési technológiát, mellyel meg lehet határozni a vérből, vizeletből és nyálból a pH-t (vagyis a proton koncentrációt) az rH-t, vagyis az elektron koncentrációt és az ellenállást, vagyis a kérdéses nedv-ben oldott ásványi anyagok mennyiségét.

A levett vért centrifugáljuk és a sejtes elemeket nélkülöző szérum részből cseppentünk a tárgylemezre. A beszáradást meghatározott hőfokon, hőkamrában végezzük és következő napon mikroszkóposan kiértékeljük.

A vért 8 kicsiny cseppsorozatban kenem fel a tárgylemezre, melyet néhány percig száradni hagyok. A vizsgálatot normális fénymikroszkóppal végzem. Értékelem a beszáradás karakterét, a repedéseket, felritkulásokat, csomósodásokat, azok elhelyezkedését, kiterjedését, gyakoriságát a cseppen belül, az egyes cseppek különbözőségét, a széli részek megtartottságát, a csepp homogenitását.

A technika különleges, mert egy lencserendszer (kondenzor) úgy irányítja az alulról érkező fényt, hogy azt szemből, közvetlenül nem láthatjuk a mikroszkóp objektívjein keresztül, tehát a látótér sötét marad. Valójában a tárgylemez a fényt oldalról kapja és a lencséken csak azokat a fénysugarakat láthatjuk, melyek a vizsgált objektum sejtes elemein megtörnek.