Józsi! Mikor ismerkedtél La a királyos játékkal?
A lépéseket 14 éves koromban tanultam meg az osztálytársaimtól és az óraközi szünetekben
sőt, óra alatt is sokat sakkoztunk. A gimnázium könyvtárosa, Gyarmati István, a iskolánk gondnoka, Kenyeres Karcsi bácsi is a játék elkötelezett híve volt. Átlagosan
napi két-három órát is játszottam abban az időben. Sakkszeretetem azóta is töretlen, de komoly versenyzői pályafutásra sohasem vágytam.
Miért érdemes sakkozni?
A sakkbarátok híresek a vállalkozószellemükről és a kreativitásukról. Az újítás iránti fogékonyságuk szintén jelentős. A sakk strukturálttá teszia gondolkozást, és ez aztán kihat az élet egész területére. Számomra is fontos volt, hogy mindegyik gyermekem korán megismerje a lépéseket. A királyos játék a sportbeli, tudományos és művészeti alapképességeket is fejleszti, illetve visszahatásként a sportbeli és tudományos fejlődés, művészetek gyakorlása is növeli a tábla melletti játékerőt.
Gyakoroltál valamilyen művészetet?
Fiatalon hegedültem és doboltam, és általános iskolás korom óta festegetek. Rohanó világunkban ez nagyon megnyugtat.
Kedvenc sport? Napi rendszeres testmozgás?
Engem is megfogott a labda, elsősorban a kosárlabda varázsa. De a napi mozgás a futás. Hosszú távokat futok, mostanában versenyszerűen is, csapatban a fiaimmal, egyénileg félmaratont. Nekem ez szakág, meditáció, ötletelés, kapcsolat a természettel.
Nemcsak a sakkozók, hanem a jó orvos is kutatja az ismeretlent..
Egyetemista éveimben ez nem vált mindig előnyömre. Különösen a dietetikával (táplálkozástudomány) és gyógynövényekkel foglalkoztam előszeretettel, és ebben végeztem tudományos diákkort munkát is. De, amikor belevágtam a jógába, és érdekelni kezdett a keleti filozófia, megvolt az a veszély, hogy nem lesz orvosi diplomám, mert elvették az útlevelemet, és a dékán elbeszélgetett velem. Megpróbált más útra téríteni.
Az egyetem utáni évek?
Másfél évig természetgyógyászatot tanultam Németországban kerestem az örök igazságokat Kínában, Indiában, Dél-Koreában és Thaiföldön.
Tanultad a hivatalos orvostudományt, és beleástad magad a természetgyógyászatba. Mire jutottál?
Bár az evidenciákon alapuló orvoslás fontos, csak ezzel a szemlélettel nem lehet a világ és a betegek bajait megoldani. A természetes gyógymódok életmódra, életfilozófiára, a jövő betegségeinek gyógyítására vonatkozó elvei nélkülözhetetlenek a mai ember számára, és az orvostudomány sem fogja tudni őket megkerülni, ha a látszatmegoldásoknál többre törekszik. A természet az emberért dolgozik, és a keleti filozófia szerint minden egy nagy egységet alkot. hollisztika jegyében a betegségek célt szolgálnak, és csak a csekélyke tudásunk akadályoz minket, hogy megértsük a betegség üzenetét. A természetgyógyásznak meg kell próbálnia megismertetni a beteggel a bajának ezen oldalát is.
A sakkozóitat elsősorban az érdekli, hogy milyen életmódot folytassanak a tisztább, gyorsabb gondolkozás érdekében. Milyen szabályokat kövessünk?
Van néhány alapszabály, amiben nincs nagy meglepetés. A rendszeres mozgás elősegíti kiváló agyi tevékenységet és a kreativitást. A túlsúly és a szervezetben halmozódó salakanyag rontja a koncentráltságot és a biokémiai folyamatainkat. A kevés folyadékbevitel, az indokolatlan nehéz ételek (állati termékek, zsiradékok, fehérjék) ugyancsak rontják a szellem és az agy működését. A vegetárius étkezés, a tradicionális egészségtudomány (mint amilyen az ájurvéda) is segíti a szellemi frissességet és a „jövőbelátást”. Tudomásom szerint a volt indiai sakkvilágbajnok, Anand is vegetárius.
Tanácsaiddal, diagnózisaiddal támogattad a fiatal Lékó Pétert is. Érezhető volt, hogy egyszer vb-döntőt játszik?
Azt éreztem, hogy te, az akkori mestere hiszel benne, hogy a fiú még nagyon sokra viszi. Te voltál az én szenzorom, nekem nincs ilyen jóstehetségem.
Örülnél, ha valamelyik gyermeked vagy jövendő unokád versenyezne?
Minden gyerekem sakkozik, versenyeken viszont nem indulnak mostanában. A profi sakk nagyon sok idő. Én a helyes arányt nem a versenygyőzelemben, hanem a kapcsolatápolásban a társasági programokban, az életben alkalmazott sakkelvekben és sakkozói műveltségben látom. így marad elég idejük a testmozgásra, olvasásra, párkapcsolatra. A sakk mindenkit boldoggá tehet, ha megtalálja a saját arányait, a megfelelő prioritásait.
Interjút készítette: Máthé Gáspár (Az interjú a 2010-es évek elején készült.)
Forrás: Magyar Sakkvilág
