Kedves Doktor Úr! Fáj a hasam, feszítő, puffasztó érzéseim vannak. Előfordul, hogy nincs fájdalom, de valójában olyankor is érzem, hogy van. Fáradékonyabb vagyok. Nagyon stresszes munkám van. 1988-ban megműtötték a pajzsmirigyemet, a jobb lebenyt eltávolították, mégis nemrég 3 hónapig betegállományban voltam pajzsmirigy-túlműködés miatt. Most szednem kell 100 mg pajzsmirigyhormont és így rendben van a pajzsmirigyem. Diétát nem kell tartsak. Heti egyszer 10–15 km-t túrázom és mindennap 4–5 km gyalogolok. Volt gerincműtétem is 2001-ben, porckorongsérv miatt. A kérdésem, hogy miért kell pajzsmirigyhormont szednem, ha közben a műtét ellenére túlműködésem van? Most akkor alulműködik vagy túlműködik a pajzsmirigyem és mit tehetnék, hogy rendbe jöjjön?
Kedves Hölgyem! Az alapproblémája a bélrendszerében van, mégpedig a hasi fájdalmai, a puffadása, a fáradékonysága.
Az, hogy diétát nem tart, számomra azt jelenti, hogy az étrend, ahogyan táplálkozik, az nem jó a szervezetének:
panaszokat, hasi panaszokat, majd később gyulladásokat (például pajzsmirigygyulladásokat) és kötőszöveti romlást (porckorongsérve erre utal) okoz. Az emésztőrendszerben keletkező gyulladás előbb a környező szövetekre, tehát a hasüregre terjed, ezért érzi mindig, hogy van a hasa, ekkor nyomásérzékeny is az egész has, később pedig távoli szervekhez is eljut a gyulladás, mint a pajzsmirigy. A szervezet ilyenkor tele van gyulladásos anyagokkal, melyet az immunrendszer, a folyamatos védekezés termel. A pajzsmirigyben a gyulladás előbb túlműködést kelthet, majd amikor a gyulladás elpusztítja a pajzsmirigy szöveteit, akkor heges „néma” kötőszövetek, göbök, ciszták maradnak vissza, amelyet a mai orvoslás alulműködő göbként diagnosztizál, és mivel a statisztikák azt mutatják, hogy az ilyen göbök hajlamosabbak rosszindulatú daganattá elfajulni, ezért ezeket a göböket többnyire műteni szokták. Így történhetett önnél is műtét.
Ha a táplálkozásban semmi nem változik, akkor a maradék pajzsmirigyszövetekben továbbra is keletkeznek gyulladások, és az mindig képes túlműködést, majd lezajlása után alulműködést kelteni.
Ennek csak az vet véget, ha a maradék pajzsmirigyállomány is már elpusztul. Ilyenkor egyre nő a pajzsmirigyhormont pótló kezelés mennyisége. Előbb 50, majd 100, 125 esetleg még több kell, hogy egyensúlyba kerüljön.
A probléma és a megoldás tehát az emésztőrendszere, ott kell olyan viszonyokat teremteni, amikor már nincs gyulladás, nincs hasi panasz.
Ehhez diétára, hasi kezelésekre van szükség. Fel kell mérni, hogy mi az oka a hasi panasznak, például ételallergia, ételintolerancia, elégtelen emésztőnedvek, korábbi fertőzésekből maradt rossz baktériumflóra, lelassult passzázs stb. Ezeket az elváltozásokat helyesen kell kezelni diétával, gyógynövényekkel, kolon-hidroterápiával, baktériumflóra befolyásolásával, szimbiózisterápiával, gondosan kiválasztott prebiotikumokkal, ájurvédikus basti és pancakarma kezelésekkel, pakolásokkal, jógagyakorlatokkal.
Én először vizsgálatokat végeznék: laboratóriumi, vér- és széklet vizsgálatokat, hasi ultrahangvizsgálatot, annak értékelése után választanám ki a megfelelő természetes gyógymódokat, diétát.
A pajzsmirigy harmonizálására is vannak gyógynövények és diétás receptúra, de ez csupán másodlagos szerepet játszik (Ashoka, Suma, Yam). A pajzsmirigy – már amennyire az elvégzett műtét és az eddigi károsodások után az lehetséges – ezek után önmagát fogja egyensúlyba hozni, ha egyébként nincs további gyulladás a szervezetében. Jó egészséget kívánok!
Megjelent a Természetgyógyász Magazin májusi számában.
